A szociális törvény pontosítását kérte Székely László ombudsman az emberi erőforrások miniszterétől, annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időtartam minősüljön a munkaügyi szervvel való együttműködési időszaknak - tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.Egy panaszbeadvány nyomán indított vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás az álláskeresők esetében kedvezőtlen következményekhez vezet - közölte a hivatal.Felidézik: a panaszos azt nehezményezte, hogy az elsődleges munkaerő-piacon jelentkezett egy állásra, amelynek hirdetésében feltételként szerepelt a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmány.Ezt az okmányt azonban nem kaphatta meg, a munkaügyi központ pedig azzal indokolta az elutasítást, hogy a jelenleg érvényes szabályozás alapján a közfoglalkoztatott jogilag nem minősül álláskeresőnek. A Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolást pedig csak álláskeresők számára adhatják ki.
Mindennek nyomán a panaszos nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges számú álláskeresési napokkal sem. Mert az igazolás feltétele, hogy az álláskereső 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként legyen nyilvántartott.
Közmunka-csapdájában a kormány
Ebben az évben a tavalyinál többet, 270 milliárd forintot költ a kormány közfoglalkoztatásra. Ebből a pénzből elvileg a tervek szerint 213 ezer ember átlagos havi foglalkoztatása valósul meg, amely szintén több, mint egy éve. A Policy Agenda számításai szerint a kormány akkor fér bele a 270 milliárd forintos költségvetési keretbe, ha a közfoglalkoztatók, főként az önkormányzatok kb. 16%-os önrésszel járulnak hozzá ehhez. Azaz kb. 50 milliárd forintot beletesznek a projektbe.
Azt gondoljuk - írja az elemzés- , hogy a közfoglalkoztatás folyamatos felduzzasztása már „kisgömböc-effektussá” kezd válni. A növekedést is azért erőltetik, hogy folyamatosan igazolják az ilyen mértékű létjogosultságát. Ezért van szükség olyan változásokra a szociális rendszerben, amelyek miatt a nyugdíj előtt állókat is átterelik a közmunkába a rendszeres szociális segélyből. A valódi, és célcsoportos segítséget jelentő speciális munkaerőpiaci programok helyét szinte teljesen a közmunka váltotta fel, és ezzel próbálnak mindenre megoldást adni (a hajléktalanok problémáitól kezdve, a kulturális közfoglalkoztatásig).
A biztos jelentésében elismerte, hogy több foglalkoztatáspolitikai eszköz is szolgálja a tartós munkanélküliek elhelyezkedését, így a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei és a közfoglalkoztatotti programok is.
Nehéz visszatérni a nyílt munkaerőpiacra
A közfoglalkoztatásban töltött idővel azonban mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy a tartós álláskeresők kedvezményével helyezkedjen el az elsődleges munkaerő-piacon, ami azzal járhat, hogy a közfoglalkoztatott megreked a közfoglalkoztatotti rendszerben.
Ebben a helyzetben "a közfoglalkoztatotti létből való kikerülés elősegítése elvárható és szükségszerű, mérlegelésen felülálló állami feladat" - fogalmaz a közleményben a hivatal.
További gond, hogy a közfoglalkoztatásban töltött idő nem számítható be az aktív korúakat szociális ellátásokra jogosító, a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem.
Vagyis a nehéz körülmények között élő emberek számára a közfoglalkoztatásban töltött idővel kitolódik a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése, ezért a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz.
Mindezért Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a törvény módosítását - tartalmazza a hivatal közleménye.
