Matolcsy György az akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kedden megkezdődött országgyűlési vitájában azt mondta, az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, kitűzhetik Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját, az ehhez vezető úton az első lépések megvannak. A miniszter rámutatott: amikor a kormányfő arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti, azaz a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő 2-5 évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, vagy az állam ajánl közmunkaprogramokat, de "mindenkinek munkát ajánl, segély és tétlenség helyett".
A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat egyik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban. A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György. Orbán Viktor hétfői parlamenti, napirend előtti felszólalásában szintén azt mondta, megvédték a magyar emberek munkahelyeit, munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, és a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget. Az adatok nem egészen ezt mutatják: 2008-ban 7,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de 2009-ben is „csak" 10 százalék. A 2011-es mutató 11 százalék volt. 2012-ben talán némi javulás lesz, de ez sem biztos. Az első negyedévi ráta 11,7 százalékos volt, tavaly pedig 11,6; a hagyományosan szebb képet mutató május-júliusban viszont 10,5 százalék volt, szemben a múlt évi 10,8 százalékkal. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető. De hol van ez a 2008-as május-júliusi 7,6 százaléktól?
Szakértők egyetértenek abban, hogy a vártnál jobb adatok elsősorban a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetőek. A első Orbán-kormány is szívesen élt a közfoglalkoztatás intézményével annak ellenére, hogy a szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások tapasztalatai szerint a módszer „többet árt, mint használ": a részletes hatásvizsgálatok alapján az erre fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget, hangzott el „Az eltűnt egymillió munkahely nyomában" címmel tartott szakmai konferencián.
A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál, és szigorúbb a Gyurcsány-kormány „Út a munkához" programjánál. Az álláskeresési járadék 2012-től már csak 90 napig jár, és a harmadik hónapra az összeg a bér 70 százalékára csökken. A 2011-es 64 milliárd forinttal szemben viszont a 2012-es költségvetésben több mint 132 milliárd forintot különítettek el a célok szerint legalább 200 ezer embernek munkát biztosító közfoglalkoztatási programokra. Holott szakértők egybehangzóan állítják: a nagyszabású program rövid távú politikai érdekeket szolgál csupán, a munkanélküliek helyzetét tartósan nem oldja meg. Az OECD több ízben is jelezte: hosszú távon nem fenntartható, ha az állam jelentős összegekért közmunkaprogramok révén próbálja felszívni a piacon jelentkező munkaerő kínálatot.
Ha létrehozunk egy másodlagos munkaerőpiacot, amely tisztán az adófizetők pénzéből finanszírozott, akkor a statisztikai mutatók ugyan javulnak, de gazdasági helyzetünk nem - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára is tavaly novemberben egy sajtótájékoztatón.
A gazdaságélénkítés oldaláról a munkahelyvédelmi akcióterv lenne a megoldás a foglalkoztatás növelésére. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. (Itt olvashat róla bővebben.) A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet - melyet bevételi oldalról számos támadás ért - a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval is - jelezte Matolcsy György. Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.
A szakszervezeti vezetők fontos dolognak tartják a „közérzetjavító lépést", amit az élőmunkateher csökkentése jelent. (Itt olvashatja a véleményeket.) Ugyanakkor Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke felhívta a figyelmet, bár minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál.
A Manpower friss felmérése szerint (ld. keretes írásunkat) a megkérdezettek többsége egyelőre nem számol azzal, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jelentősen bővítené a munkahelyek számát. Ugyanakkor a cég elemzői szerint a jelenlegi gazdasági körülmények között fontos eredmény az is, hogy további elbocsátásokat már nem terveznek.
