Teljes (köz)foglalkoztatás?

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

 

Kép:PP/FényesGábor
A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon - mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen - jelentette ki.

Matolcsy György az akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kedden megkezdődött országgyűlési vitájában azt mondta, az akcióterv után, a sikeres közmunkaprogramok tudatában, kitűzhetik Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját, az ehhez vezető úton az első lépések megvannak. A miniszter rámutatott: amikor a kormányfő arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti, azaz a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő 2-5 évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, vagy az állam ajánl közmunkaprogramokat, de "mindenkinek munkát ajánl, segély és tétlenség helyett".

A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat egyik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban. A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György. Orbán Viktor hétfői parlamenti, napirend előtti felszólalásában szintén azt mondta, megvédték a magyar emberek munkahelyeit, munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, és a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget.  Az adatok nem egészen ezt mutatják: 2008-ban 7,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de 2009-ben is „csak" 10 százalék. A 2011-es mutató 11 százalék volt. 2012-ben talán némi javulás lesz, de ez sem biztos. Az első negyedévi ráta 11,7 százalékos volt, tavaly pedig 11,6; a hagyományosan szebb képet mutató május-júliusban viszont 10,5 százalék volt, szemben a múlt évi 10,8 százalékkal. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető. De hol van ez a 2008-as május-júliusi 7,6 százaléktól?

Nullán állunk
A Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a magyar munkáltatók foglalkoztatási szándéka vegyes képet mutat: 7 százalékuk a személyzeti állomány növekedésére számít, 7 százalékuk ugyanakkor elbocsátást tervez, míg 82 százalék semmiféle változtatásra nem készül. Az előző negyedévhez viszonyítva jelentősen, 6 százalékponttal csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, amelyek elbocsátást terveznek, ugyanakkor a munkaerő-felvételi kedv nem javult. Az elbocsátást és felvételt tervezők különbségéből számított, 2012 utolsó negyedévére vonatkozó Manpower Munkerő-piaci Mutató 0 százalékon áll, vagyis ugyanannyi munkaadó tervez elbocsátást, mint amennyi munkaerő felvételt. Az előző negyedévhez képest a mutató 2 százalékponttal javult, az egy évvel korábban mérthez képest viszont 1 százalékponttal csökkent. Ezzel együtt az idén ez az első olyan felmérés, amikor a munkáltatók várakozásai nem a negatív tartományban vannak.
Csak a statisztika javul

Szakértők egyetértenek abban, hogy a vártnál jobb adatok elsősorban a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetőek. A első Orbán-kormány is szívesen élt a közfoglalkoztatás intézményével annak ellenére, hogy a szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások tapasztalatai szerint a módszer „többet árt, mint használ": a részletes hatásvizsgálatok alapján az erre fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget, hangzott el „Az eltűnt egymillió munkahely nyomában" címmel tartott szakmai konferencián.

A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál, és szigorúbb a Gyurcsány-kormány „Út a munkához" programjánál. Az álláskeresési járadék 2012-től már csak 90 napig jár, és a harmadik hónapra az összeg a bér 70 százalékára csökken. A 2011-es 64 milliárd forinttal szemben viszont a 2012-es költségvetésben több mint 132 milliárd forintot különítettek el a célok szerint legalább 200 ezer embernek munkát biztosító közfoglalkoztatási programokra. Holott szakértők egybehangzóan állítják: a nagyszabású program rövid távú politikai érdekeket szolgál csupán, a munkanélküliek helyzetét tartósan nem oldja meg. Az OECD több ízben is jelezte: hosszú távon nem fenntartható, ha az állam jelentős összegekért közmunkaprogramok révén próbálja felszívni a piacon jelentkező munkaerő kínálatot.

Ha létrehozunk egy másodlagos munkaerőpiacot, amely tisztán az adófizetők pénzéből finanszírozott, akkor a statisztikai mutatók ugyan javulnak, de gazdasági helyzetünk nem - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára is tavaly novemberben egy sajtótájékoztatón.

Kereslet-kínálat
A Budapest Intézet és az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet közös rendezvényén kiderült az is: hibás elképzelés, hogy a gazdasági növekedés automatikusan együtt jár a foglalkoztatás bővülésével. A közgazdaságtanból ismert keresleti-kínálati görbe szabályai igazak a munkaerőpiacra is. A keresletet az új cégek megjelenése valamint a bérek és az arra rakódó járulékok nagysága befolyásolja, míg a kínálati oldal mozgását az határozza meg, hogy adott bér mellett hányan hajlandóak elhelyezkedni.
Mit tehet a terv?

A gazdaságélénkítés oldaláról a munkahelyvédelmi akcióterv lenne a megoldás a foglalkoztatás növelésére. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. (Itt olvashat róla bővebben.) A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet - melyet bevételi oldalról számos támadás ért - a  kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval is - jelezte Matolcsy György. Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

A szakszervezeti vezetők fontos dolognak tartják a „közérzetjavító lépést", amit az élőmunkateher csökkentése jelent. (Itt olvashatja a véleményeket.) Ugyanakkor Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke felhívta a figyelmet, bár minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál.

A Manpower friss felmérése szerint (ld. keretes írásunkat) a megkérdezettek többsége egyelőre nem számol azzal, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jelentősen bővítené a munkahelyek számát. Ugyanakkor a cég elemzői szerint a jelenlegi gazdasági körülmények között fontos eredmény az is, hogy további elbocsátásokat már nem terveznek.

A terv és a forrás
Matolcsy György Kép:MTI
A miniszter kifejtette: ha elfogadják a javaslatot, és bizonyos munkavállalói csoportoknál összesen 3 évre, vagy január 1-jétől "végig" 50-100 százalékkal csökkentik a munkáltatókat terhelő élő munkaterheket, akkor a 25 év alattiak esetében 500 ezer forinttal kevesebb járulékot kellene megfizetni. Ez a mostani 28,5 százalék helyett 14 százalékos élőmunkaterhet jelentene - jelezte. Matolcsy György hozzátette: az 55 év felettiek és a képesítés nélküliek alkalmazása vagy megtartása esetében szintén ennyivel kevesebb adót kellene fizetni. Jelezte: még kedvezőbb a tartós, hat hónapon túli munkanélkülieket alkalmazóknak javasolt támogatás, esetükben három év alatt 900 ezer forintnyi élőmunkaterhet nem kellene megfizetni, és ugyanez a kedvezmény vonatkozna a munkába visszaálló kismamákra is. Közlése szerint a munkaerőpiacon működő szervezetek egyöntetű visszajelzése szerint ezek olyan célzott és olyan mértékű támogatások, kedvezmények, ösztönzések, amelyek "átütik a vasbetont, átütik a tetőt", és így valóban sikerül 1,5 millió munkahelyet megvédeni, valamint több százezer új munkahelyet teremteni.

Matolcsy György azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé. Nem történhet semmilyen olyan tárgyalás semmilyen olyan nemzetközi intézménnyel, olyan változás a magyar politika és gazdaságpolitika körében, hogy ez a forrás a büdzsében ne lenne meg - szögezte le, hozzátéve: a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az állampapírhozamok csökkenése miatti költségvetési kiadási megtakarítás áll a program mögött.
 

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo