Mit lehetne tenni a magyar gazdaságért?

Bűnbakot keresünk, de nagyon.

Utat tévesztett a magyar kormány, de még mindig nem látszik, hogy ezt belátta volna.

Az infláció mielőbbi és tartós letörése nyithat utat ahhoz, hogy a kamatok mérséklődjenek.

Recesszió felé nyargal Magyarország.

Sok benzinkútnál már nem lehet tankolni, ha másból nem, már ebből érzékelhetjük, hogy válságközeli helyzetben vagyunk.

Átszabja a kormány a jegybanktörvényt.

Kétéves versenyképességi programot javasol a jegybank az új kormánynak a "drámaian megbomlott" egyensúly visszaállításához.

Bemutatták az "Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat" című kötetet.

A világot sújtó drasztikus infláció miatt több ország is él az áfacsökkentés lehetőségével, különösen itt Kelet-Európában az ukrajnai háború közelében. Egyedül Magyarország nem, ahol a legmagasabb az áfa a világon. Vajon miért?

Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke régóta másképp látja a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormány tagjai. Néha diplomatikusabban adja elő eltérő gondolatait, néha kőkeményen. Most ez utóbbi sikerült.

A nagy múltú Pécsi Sörfőzde többségi tulajdonáért indult háború két Matolcsy unokatestvér között. Szemerey Tamás Béla közvetett tulajdonában lévő BanKonzult Kft. törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a báty, Szemerey Zoltán András MAVA Befektetési Kft-je ellen.

A jegybank elnöke szerint jövőre is magas lesz az infláció, 5 százalék körüli. Eközben a kormány a költségvetésben három százalékkal tervezett, és ehhez igazítják a járandóságok, így a nyugdíj emelését. Az idősek helyzete azonban nem reménytelen.

A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.

A jegybankelnök új és erős pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet, valamint hibának tartja, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett.

30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a kamatfolyosó nem változott.

Az évtized kihívásait és lehetőségeit vette számba a jegybankelnök legfrissebb írásában.

Újra a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette a jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent legfrissebb írásában, amelyben az elmúlt 30 év magyar eredményeit és kudarcait foglalta össze.

Az új évtized kockázatos lesz, és Magyarország csak akkor nyerhet, ha annak minden változását ki tudja használni – írta hétfőn közzétett írásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Észtország rekordszintű fejlődésének sok olyan tanulsága van, amelyet Magyarországnak is érdemes figyelembe vennie – írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu oldalon hétfőn közzétett elemzésében.

A jegybank elnöke szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el; meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.

A Magyar Nemzeti Bank eredményesen, nyereségesen gazdálkodott 2019-ben - mondta Matolcsy György jegybankelnök éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn. A bizottság elfogadta az MNB 2019-es üzleti jelentésének és beszámolójának benyújtását 10 igen és 5 nem szavazattal.

A jegybank elnöke gyors és erős növekedési fordulatot akar.

Csütörtökön ismertették az MNB szakemberei a legfrissebb inflációs jelentésüket. Ebből kiderült, hogy az előzetes várakozásaik miért nem érvényesültek, és a legutóbbi prognózisukhoz képest miért módosították azokat jelentősen lefelé.

Az 58. Közgazdász Vándorgyűlés nyitóelőadásán Matolcsy György arról beszélt, hogy milyen lehet az előttünk álló évtized. A jegybank elnöke számos területen forradalmi változásokat vár, szerinte a fenntarthatóság kulcsfontosságú lesz.

Matolcsy György javaslata szerint nulla százalékos kamatozású hitelt kellene nyújtani az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak, tízéves futamidőre. Ezzel lenne elérhető egy fordulat a hazai lakáspiacon – véli az MNB elnöke. Vajon mennyire reális ez a törekvés a mostani helyzetben? Erre kerestük a választ.

Az első féléves 6,1 százalékos zuhanás és a kormány által a harmadik negyedévre várt, nem számszerűsített további visszaesés alapján nagyjából ekkora gazdasági bővülésre lenne szükség 2020 utolsó negyedében ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,3-2 százalékos idei növekedési prognózisa teljesüljön. Feltéve, hogy az MNB nem változtat az előrejelzésén. Erre legkorábban a Monetáris Tanács mai ülésén lenne lehetősége, de ehhez változtatnia kell a szokásos menetrendjén.

Magyarországon nem visszaesés, hanem növekedés lesz idén, a jegybank tartja a 2-3 százalékos növekedési prognózisát - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Pár hete a forint árfolyama és a recessziós kilátások miatt feszült egymásnak a pénzügyminiszter és a jegybankelnök, legutóbb pedig az euró hasznáról, lehetséges alternatíváról alakult ki vita a magyar gazdaságpolitika két legfontosabb embere között.

A K&H elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Zöld Bank Díjat a pénzügyi szektor környezetileg is fenntartható növekedése érdekében tett példaértékű gyakorlatáért. Az elismerést annak köszönhetően kapta meg a pénzintézet, hogy saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett a technológiai lehetőségeket kiaknázva olyan digitális szolgáltatásokat vezet be, amelyeknek köszönhetően 2020-ra megvalósulhat a teljes mértékben papírmentes pénzügyi tranzakciók és bankfiókok működtetése.

Az elektronikus útdíj és az online kasszák bevezetése mellett márciusban a budapesti taxik működését meghatározó taxirendelet is megjelent a palettán. Új jegybankelnöke és nemzetgazdasági minisztere lett az országnak.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak.

50 százalékkal emelkedik a jegybank által meghirdetett olcsó forrás keretösszege, amely a magyarországi kis- és középvállalatok hitelezését hivatott felpörgetni. Matolcsy György elmondása szerint a Monetáris Tanács 750 milliárdra emelte a keretösszeget.

Jól teljesített tegnap a tőzsde és stabil maradt a forint is, azonban ha a sajtóértesülések igazak, a kormány újabb ötlete megingathatja a piacokat. Lehetséges ugyanis, hogy a kormány összevonná az MNB-t és a PSZÁF-ot, így egy újabb szuperhivatal jönne létre, Matolcsy György vezetése alatt.

A miniszterelnök Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is bejelentette: Varga Mihály eddigi tárca nélküli miniszter váltja Matolcsy Györgyöt a Nemzetgazdasági Minisztérium élén.

Jó hír: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van az Európai Bizottság friss országjelentése szerint. Az EB megemelte azonban az idei és jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos prognózisát, amely miatt ahhoz, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról, elemzők szerint újabb megszorító csomagra lehet szükség. Fokozott érdeklődés előzte meg ezt, mint ahogyan a jegybank ma nyilvánosságra hozott államháztartásról szóló elemzését is.

Orbán Viktor elmondta, hogy nem tervez kormányátalakítást. Ez azt is jelentheti, hogy a helyén maradhat Matolcsy György gazdasági miniszter, tehát nem őt jelöli a jegybankelnöki posztra a miniszterelnök. Tovább folynak tehát a találgatások, hiszen az új jegybankelnököt csak Simor András mandátumának március 3-i lejárta előtt egy nappal nevezi meg Orbán Viktor.

Jelentős kilengést produkált tegnap este a forint árfolyama az euróval szemben, miután egy hazai gazdasági lap olyan, - később hamisnak bizonyult – értesülést tett közzé, miszerint a jelenlegi gazdasági miniszter lehet a jegybank új elnöke.

Matolcsy György interjút adott a Dow Jones hírügynökségnek, amelyben meghlepően visszafogottan nyilatkozott a jegybank szerepéről, így erősödésnek indult a forint. Ugyanakkor Orbán Viktor Brüsszelben tett arról, hogy gyengüljön a magyar deviza.

Magyarország a térség leggyengébb láncszeme, a forint van a közép-európai devizák közül a legnagyobb veszélynek kitéve – mondta a magyar alapblog.hu–nak adott interjúban a híresen befolyásos amerikai közgazdasági agytröszt, a Roubini Global Economics vezető elemzője, Jelena Vukotic, aki Nouriel Roubini legközelebbi munkatársa és szerzője az elhíresült, - Matolcsy György szerint - a forint elleni nemzetközi spekulációt útnak indító tanulmánynak.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".