Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a privatbankar.hu beszámolója alapján elmondta, hogy „Európa sötét erdőben bolyong”. Eddig ugyanis úgy nézett ki a gazdasági stratégia, hogy az öreg kontinens a világ többi részéhez képest olcsóbban kapott nyersanyagokat és energiát az oroszoktól. Cserében befektetések formájában fejlett európai technológiát vittek Oroszországba.
Ez volt a „szabad piac Lisszabontól Vlagyivosztokig”, az EU azonban úgy döntött, ezt megszünteti, de senki nem válaszolt arra a kérdésre, hogy „mi van helyette, mi az új gazdasági stratégia”.
A kormányfő szavaiból kiderül, hogy elsősorban Németország és az iparát tekintve hozzá szorosan kapcsolódó Magyarország az olcsó orosz nyersanyagoknak köszönhetően jelentős versenyelőnyt tudott szerezni a világpiacon. Az ukrajnai háború és a következményeként bevezetett szankciók ennek a fajta „jólétnek” vetettek véget. A lényeg ez, a többi pedig már csak politikai szójáték, hogy Putyin a hibás, vagy a szankciók.
Régi, jól ismert magyar gazdaságpolitikai trükkel lettünk így ismét szegényebbek. Már a Kádár-rendszer idején is bevált gyakorlat volt, hogy a KGST keretein belül megvettük olcsón a nagy energiaigényű cementet, aztán a szállítóhajók valahogy útközben eltévedtek és nem Magyarországon kötöttek ki, hanem valahol Nyugat-Európában gigahaszonnal. Az igazi kérdés, hogy vajon Orbán Viktor miért Brüsszelt hibáztatja a háborúért és az ebből következő szankciókért, miért nem Putyint? Oroszország számára talán nem jelent hatalmas bukást, hogy elveszíti a fejlett európai technológiát? Egy háború közepén? Egy olyan háború közepén, ahol a legfontosabb épp a technológiai fölény kérdése?
