Jó hír: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van az Európai Bizottság friss országjelentése szerint. Az EB megemelte azonban az idei és jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos prognózisát, amely miatt ahhoz, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról, elemzők szerint újabb megszorító csomagra lehet szükség. Fokozott érdeklődés előzte meg ezt, mint ahogyan a jegybank ma nyilvánosságra hozott államháztartásról szóló elemzését is.

Orbán Viktor elmondta, hogy nem tervez kormányátalakítást. Ez azt is jelentheti, hogy a helyén maradhat Matolcsy György gazdasági miniszter, tehát nem őt jelöli a jegybankelnöki posztra a miniszterelnök. Tovább folynak tehát a találgatások, hiszen az új jegybankelnököt csak Simor András mandátumának március 3-i lejárta előtt egy nappal nevezi meg Orbán Viktor.

Jelentős kilengést produkált tegnap este a forint árfolyama az euróval szemben, miután egy hazai gazdasági lap olyan, - később hamisnak bizonyult – értesülést tett közzé, miszerint a jelenlegi gazdasági miniszter lehet a jegybank új elnöke.

Matolcsy György interjút adott a Dow Jones hírügynökségnek, amelyben meghlepően visszafogottan nyilatkozott a jegybank szerepéről, így erősödésnek indult a forint. Ugyanakkor Orbán Viktor Brüsszelben tett arról, hogy gyengüljön a magyar deviza.

Magyarország a térség leggyengébb láncszeme, a forint van a közép-európai devizák közül a legnagyobb veszélynek kitéve – mondta a magyar alapblog.hu–nak adott interjúban a híresen befolyásos amerikai közgazdasági agytröszt, a Roubini Global Economics vezető elemzője, Jelena Vukotic, aki Nouriel Roubini legközelebbi munkatársa és szerzője az elhíresült, - Matolcsy György szerint - a forint elleni nemzetközi spekulációt útnak indító tanulmánynak.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".