Orbán Viktor elmondta, hogy nem tervez kormányátalakítást. Ez azt is jelentheti, hogy a helyén maradhat Matolcsy György gazdasági miniszter, tehát nem őt jelöli a jegybankelnöki posztra a miniszterelnök. Tovább folynak tehát a találgatások, hiszen az új jegybankelnököt csak Simor András mandátumának március 3-i lejárta előtt egy nappal nevezi meg Orbán Viktor.

Jelentős kilengést produkált tegnap este a forint árfolyama az euróval szemben, miután egy hazai gazdasági lap olyan, - később hamisnak bizonyult – értesülést tett közzé, miszerint a jelenlegi gazdasági miniszter lehet a jegybank új elnöke.

Matolcsy György interjút adott a Dow Jones hírügynökségnek, amelyben meghlepően visszafogottan nyilatkozott a jegybank szerepéről, így erősödésnek indult a forint. Ugyanakkor Orbán Viktor Brüsszelben tett arról, hogy gyengüljön a magyar deviza.

Magyarország a térség leggyengébb láncszeme, a forint van a közép-európai devizák közül a legnagyobb veszélynek kitéve – mondta a magyar alapblog.hu–nak adott interjúban a híresen befolyásos amerikai közgazdasági agytröszt, a Roubini Global Economics vezető elemzője, Jelena Vukotic, aki Nouriel Roubini legközelebbi munkatársa és szerzője az elhíresült, - Matolcsy György szerint - a forint elleni nemzetközi spekulációt útnak indító tanulmánynak.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".