A magyar kormány fölfedezte a szomszédos országokat mint stratégiai szövetségest Magyarország gazdasági fellendülésében. E felismerést és a hozzá rendelt elképzeléseket a Wekerle Tervben foglalta össze a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A potenciális szövetségesek megnyerésében és a gazdaság felpörgetésében a kabinet a határon túli magyarok közreműködésére alapoz. A tárcától szokatlan realitásérzékre utal az a megfogalmazás, hogy „mivel az elképzelések megvalósítása során jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra lehet majd támaszkodni, ezért a tervnek hozzá kell járulnia regionális politika célkitűzéseihez is."

2020: nyugat-európai szintű gazdasági integráció a Kárpát-medencében

A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája alcímet viseli a Nemzetgazdasági Minisztérium
hétfőn közzétett Wekerle-terve. A 19-20. század többszörös miniszterelnökéről és pénzügyminiszteréről elnevezett
25 oldalas dokumentum magában foglalja az infrastruktúra összehangolásának, az egységes munkaerőpiac megteremtésének, valamint öt szakmai terület fejlesztésének igényét a Kárpát-medencében.

A Wekerle Terv céljai

                                                                                                                             Forrás: Wekerle Terv, NGM

„A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése" - fogalmazza a terv bevezetője. Leszögezi azt is, hogy a dokumentumban „testet öltő gazdaságfejlesztési szemlélet megalapozója az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogramja", s a terv szorosan kapcsolódik a kormány külgazdasági stratégiájához, célkitűzései pedig szerves részét képezik a Magyar Növekedési Tervnek és a Nagy Reformkönyvnek.

A Kárpát-medencei integrációt zászlajára tűző a dokumentum szerint „a fokozatosan globalizálódó világgazdasági térben a regionális szintű jelenségek felértékelődnek, a pénzügyi válság, kiemelten az eurózóna válsága rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzésének útja a szorosabb gazdasági integráció és koordináció", példaként pedig a fejlett nyugat- és észak-európai országoknak az integráció révén elért „rendkívüli és tartós" fejlődését hozza fel. A tanulmány szerint a „Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik."

Európai nagytérség

A Wekerle Terv értelmezésében a Kárpát-medence nem kizárólag a természetföldrajzi egység, hanem Magyarország és a vele szomszédos országok területét magában foglalja Ausztria, valamint Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével. A dokumentum szerint „ebben az európai nagytérségben, potenciális fejlesztési makrorégióban léteznek olyan gazdaságilag is értelmezhető erőforrások, amelyeket a térség országai mindeddig nem vagy nem eléggé hatékonyan használtak ki".

Magyarország versenyképessége „a magyar gazdaság közép-európai pozíciójának megerősítésén keresztül javítható, a térségi gondolkodás segíthet a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodási nehézségek legyőzésében" - áll a Wekerle Terv hátterét ismertető bevezetőben, amely megismétli a Orbán Viktor miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, miszerint „a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át". A dokumentum részletezi, hogy a közös múlt, valamint a jelen hasonló gazdasági problémái és a centrumtól való elmaradás mind erőteljes ok arra, hogy a térség országai együttműködjenek.

Cél: pozícióerősítés a régióban

A terv fő stratégiai célja deklaráltan a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. Ennek érdekében kerülne sor a térségi infrastruktúra összehangolására és az egységes munkaerőpiac megteremtésére. A terv egyúttal azt is megállapítja, hogy e két utóbbi cél nagyrészt a térségi államokkal együttműködve valósítható csak meg.

A dokumentum kiemelten foglalkozik öt szakmai terület: a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és az egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikáció fejlesztésével, amelyeket mint kitörési pontokat értékel.

„A Wekerle Terv egy stratégiai tervdokumentum, alapvető feladata a legígéretesebb fejlesztési irányok kijelölése, melyek vezérfonalként szolgálnak a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor." Ezek a terv eszközrendszerét ismertető fejezet bevezető sorai. A dokumentum ugyan sorra veszi a már meglévő intézményeket, amelyek a vázolt stratégia megvalósításában közreműködhetnek - többek között Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), Magyar Turizmus Zrt., Eximbank, Mehib, kamarák, vállalkozói szövetségek -, és megemlít néhány létrehozandó intézményt is, ilyen például a „Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézet" vagy a „Kelet-közép-európai Közlekedéstudományi Intézet", de az akcióterv ismerete nélkül erősen kétséges a Wekerle Terv megvalósíthatósága.

A 2013-ban végrehajtható vagy megkezdhető feladatokat tartalmazó intézkedési terv már készül az érintett tárcák szoros együttműködésével - válaszolta hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére.