A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.

„A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közzétett dokumentumban, amely szerint a kkv-kat „képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra". A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló Wekerle Terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.