A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök szerdán. Az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra bővült. A jegybankelnök jelezte, hogy a 40 partnerintézet 90 százaléka, azaz 36 pénzintézet vesz részt a programban.
A bankoknak már korábban be kellett nyújtaniuk, hogy mekkora hitelösszegre tartanak igényt. A jegybankelnök szerdai bejelentése szerint az igényelt keretet az első pillér esetében a pénzintézetek 90 százalékánál ki tudták elégíteni, a devizahitelek kiváltására szolgáló második pillér esetében pedig az igénylők 96 százaléka kapta meg a kért összeg száz százalékát. A kevesebbet kapó bankokat nem nevezték néven a szerdai sajtótájékoztatón és az MNB azt sem publikálja, hogy ki mekkora forrás kihelyezése felett őrködik. Mindenesetre, ahogyan a jegybankelnök már korábban elmondta: a forrásallokáció kártyaleosztásos technikával történt, azaz a kisebb pénzintézetek a kihelyezett kkv-hiteleik arányában magasabb összeghez juthattak, mint a nagybankok. Mint ismeretes az egyes hitelintézetek a kkv-hitelállományuk minimum öt, legfeljebb 100 százalékára pályázhattak.
Nagy érdeklődést mutattak a bankok a hitelprogram iránt, az első pillér esetében az eredeti összeg háromszorosát, a másodiknál annak kétszeresét igényelték - mondta Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a mostani tapasztalatok alapján megnőtt annak az esélye, hogy a három hónap után is folytatódhat a program.
- Ez nem döntés, de lehetőség - emelte ki Matolcsy.
A hitelprogramról további információkat itt olvashat!
A jegybanki növekedési hitelprogram első pillérének 425 milliárdos összegéből - ez a jelenleg fennálló kkv-hitelállomány 21 százaléka, a beruházási célú hitelek 35 százaléka - 40-50 százalék, 150-250 milliárd forint juthat új beruházásokra, ennyivel bővülhet a kkv-k jelenlegi 3500 milliárdos hitelállománya - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója az MNB szerdai sajtótájékoztatóján. A maradék forrás pedig a korábbi drágább hitelek kiváltását fogja szolgálni. Mindenesetre a refinanszírozott hitelek felhasználását a jegybank hónapról hónapra vizsgálni fogja.
A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a növekedési hitelprogram 2014 végéig 0,2-0,5 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez - mondta Balog Ádám a jegybank alelnöke. Hozzátette: legjobb esetben akár 1-1,8 százalékkal is javíthatja a növekedést a program, igaz ehhez arra lenne szükség, hogy a forrás száz százalékából új beruházási hiteleket folyósítsanak a kereskedelmi bankok.
Arra a kérdésre, hogy egy vállalkozás mekkora összegre számíthat, és a forrásból körülbelül hány cégnek fog jutni, a Magyar Nemzeti Bank vezetői nem tudtak választ adni miután a keretfeltételek figyelembevétele mellett az egyes bankok döntenek a folyósítás feltételeiről.
A hitel futamideje legfeljebb tíz év az MNB keretfeltételei alapján, de a bankok maguk szabják meg, hogy az egyes ügyfelek számára a hitel cél és a kockázat alapján milyen időtávra nyújtják a kölcsönt. Az MNB elsődleges célja szerint a forrás alapvetően forgóeszköz hitelt és beruházási célokat finanszíroz, valamint az uniós forrásokhoz való hozzájutást segíti, de nem korlátozták adminisztratív módon azt sem, hogy az olcsó forrással a már meglévő hiteleket váltsák ki a pénzintézetek.
A korábban Matolcsy György által meghirdetett három hónapos határidő (június-augusztus) a áll nyitva a kkv-k számára szerződéskötésre és a forrás lehívására. Kivéve a beruházási hiteldöntéseket. Ebben az esetben a végső határidő a szükséges engedélyek beszerzése érdekében kitolódhat 2014. február 28-ig azzal a feltétellel, hogy a bank a hitelösszeg 30 százalékát az augusztus 30-ai határidőn belül folyósítja a vállalkozás számára. Vagyis nem kell aggódniuk azoknak a vállalkozásoknak sem, amelyek bonyolult beruházásra szeretnék igényelni a kedvezményes hitelt. A pénzintézetek a kihelyezés során bekalkulálhatják az adminisztratív teendők jelentette esetleges csúszást, vagyis a korábbiaktól eltérően új beruházásokat támogató hiteleknél nem a teljes összeg kihelyezésnek, csak a szerződéskötésnek kell beleférnie a szűk határidőbe.
