Számos ponton akarja módosítani a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint. Ebből az ügyfeleket leginkább az a rendelkezés érinti majd, ami alapján egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.  

Jelenleg a magánszemélyeknek nyújtott hitel- és pénzkölcsön szerződéseknél a jegybankelnök a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékét határozhatja meg. Ezen felül az ingatlan- és autóhiteleknél, valamint pénzügyi lízingügyleteknél az ingatlan és gépjármű értékéhez viszonyított hitelösszeg maximális mértékét is (ez a hitelfedezeti arány). 

Jól járhat (Forrás: Czeglédi Zsolt/MTI)

Az adósságfékszabályként ismert jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) azt köti ki, hogy a különböző hiteltípusoknál mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet az adós havi nettó jövedelméhez képest. Ez jelenleg a fogyasztási hiteleknél (ilyen a személyi kölcsön is) havi 500 ezer forintos jövedelemig annak 50 százaléka, annál nagyobbnál 60 százaléka. 

A jelzálogkölcsönöknél, amilyenek a lakáshitelek is, a havi törlesztőrészlet 500 ezres nettóig kamatperiódustól függően a jövedelem 30-60 százaléka, 500 ezer felett pedig 25-50 százaléka lehet maximum. A JTM számításánál a hiteligénylő minden kölcsönének törlesztőrészletét figyelembe veszik.

Ezt az adósságféket bővíti ki egy újabbal a törvénytervezet, amely szerint ugyanis a hitel- és lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékét is meghatározhatja rendeletében az MNB elnöke a JTM-en felül. A banknak és lízingcégnek tehát majd azt is vizsgálnia kell, hogy a teljes tartozás belefér-e az MNB által meghatározott limitbe (ami valószínűleg az igénylő jövedelmének valahányszorosa lesz).