A munkaadóval folytatott tárgyalási szituációk felkészülést igényelnek.

A magyar dolgozók fele számít fizetésemelésre 2023-ban.

Átszabja a kormány a jegybanktörvényt.

Csak kormányzati akarat kérdése a pedagógusok bérrendezése.

A COVID-19 alapjaiban forgatta fel a mindennapjainkat, megváltoztatva munkahelyi szokásainkat is az eltelt több mint egy évben - de mihez kezdjenek azok, akik úgy érzik, lassan itt az ideje annak, hogy újratárgyalják bérezésüket?

A dolgozó fiatalok 58 százaléka csekély mértékű, az infláció alatti fizetésemelésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Az érintettek közel negyede szerint ugyanakkora nettót kap, mint eddig, csökkenéstől viszont csak 3 százalékuk tart. A férfiak több mint 80 százaléka számít „vastagabb borítékra”, míg a nőknek csak a 63 százaléka derűlátó ezen a téren.

A dolgozó fiatalok kétharmada stabilnak tartja, több mint a fele még szereti is a munkáját, de kisebbségben vannak, akik megbecsültnek is érzik magukat a munkahelyükön. 52 százaléka remél kisebb mértékű fizetésemelést, ami rekord magas arányt jelent.

A munkaerőhiány az elsődleges az üzleti kockázatok között a vállalkozások szerint. Vannak azonban a cégek kezében is lehetőségek a fluktuáció csökkentésére és az utánpótlásra. Szakértőnk segítségével bemutatjuk ezeket!

A dolgozó fiatalok majdnem fele, 44 százaléka érzi úgy, megbecsülik a munkahelyén, ez pedig új rekord. 36 százalékuk pedig előrelépési lehetőséget is lát – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A fiatalok 67 százaléka arra számít, hogy a nettó fizetésük emelkedni fog, a külföldi munkavállalást pedig 27 százalékuk venné fontolóra. 

A hazai kkv-k többségének nem a tőke-, hanem a szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A cégek háromnegyede szembesült már a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, így nem meglepő, hogy tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi cég keres új dolgozókat, és soha ennyien nem készültek még fizetésemelésre.

A harmadik negyedévben 859 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 17 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 734 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 harmadik negyedéve óta mindössze 4,7 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ami érdemben nem lassítja az ebben a körben tapasztalt magas fluktuációs rátát.

A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.

Idén 10-ből 4 vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak az MGYOSZ alelnöke szerint, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a problémát. A munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon.

Nőtt a fizetésemelést tervező cégek aránya. Leginkább a középvállalkozásoknál és az iparban dolgozók számíthatnak magasabb bérekre. Emellett enyhén emelkedett a hazai kkv-k foglalkoztatási szándéka is, közel minden negyedik vállalkozás adhat fel álláshirdetést a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Kompenzálhatja a kormány az alacsony jövedelmezőség mellett működő vállalkozókat, a minimálbér-emeléshez kötődő támogatást a tervek szerint két évig érhetik el a feltételeknek megfelelő cégek.