Sima ügy lehetne a pedagógusok bérrendezése

A magyar oktatás helyzete romló, stagnáló az utóbbi évtizedben (ezt a Pisa tesztek és a kompetencia mérések is jelzik), amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a már kiképzett pedagógusok között is sok a pályát elhagyó. Az okok szerteágazók, most a gazdasági természetűeket vizsgálta a GKI.

2022. október 26.

Piac&Profit

A 2000-es évek eleje óta az óvodai, valamint az alap-és középfokú oktatásra fordított nominális kiadások (hasonlóan az összes oktatási kiadáshoz) becslésünk szerint 2,3-szeresére nőttek ugyan 2001-2020 között, azonban a kiadások reálértéke csak 15,4 százalékkal nőtt. Mindez oda vezetetett, hogy a vizsgált kör részesedése a GDP-ből 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza (a teljes oktatási kiadás esetében 5 százalékról 3,8 százalékra.

Mivel az oktatási kiadásokon belül meghatározó a pedagógusok bére, ezért a GDP részarány csökkenésének oka, hogy a pedagógus bérek nem tartottak lépést a GDP növekedési ütemével sem.

Ennek következménye, hogy a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrány alakult ki. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete.

Hiányzik a kormányzati akarat (Fotó: MTI/Komka Péter)

Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő). Csak érdekességként említjük meg, hogy a pedagógus bérekről döntő törvényhozó, miniszter vagy államtitkár keresete 2021-ben (tehát a nagy emelés előtt) 3,5-4-szerese volt a szintén diplomás pedagógusokénak.

Egyes foglalkozások havi átlagkeresete 2021-ben (ezer forint, forrás: KSH)

Az EU nyomására a kormány is belátta, hogy a keresetek ilyen alacsony szintje az állami oktatás ellehetetlenülését okozza (legalább 8-16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból). A javalat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. (Ez utóbbi önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékeli). További probléma, hogy a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni (A főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint.