A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az M1 aktuális csatornán. (Nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek a munkaerővel a Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint. Az idősek, nők, fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja mellett a hatékonyság növelése lehet a megoldás, mert sok helyen egyszerűen már nincs kit felvenni.)
Rolek Ferenc szerint a szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt.
A szakember hiánnyal érintett területek közül példaként említette az építőipart, ahol építőipari szakmunkásokat keresnek és a vendéglátást, ahol szakácsot és felszolgálót nehéz találni. A szövetség alenöke azonban úgy véli, hogy a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van.
Az ötven év felettiek foglalkoztatási aránya zuhan a fiatalabb korcsoporthoz képest, de a kutató várakozásai szerint ennek változnia kell – ha lassan is. (A szakértők szerint nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka.) A PwC tanulmánya szerint, ha az egyes országok követik az idősebb generáció foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlatokat, dollármilliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit. Komoly munkaerő tartalékot jelent a nők alacsony foglalkoztatottsága is. Hiszen bár a férfiak foglalkoztatási rátája bizonyos időszakban (korcsoportban) a 90%-ok is meghaladja, a nőké a legmagasabb ponton is alig több mint 80%.
Rolek Ferenc hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, "elvéreznek" majd. Ez a fajta veszély az MGYOSZ alelnöke szerint elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti. Más szakemberek szerint sem fogják tudni kigazdálkodni a kisebb cégek a kötelező béremelést sem, teljes ágazatok foghatnak padlót - legalábbis átmenetileg. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.
