A közmunka egyfajta válasz lett a foglalkoztatás szociális rendszerű megoldására. A kormány mérései alapján sikeres, mivel 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később már a „normál munkaerőpiacon” dolgozott. Ez összesen 151 ezer embert jelent, ami azonban az adatokat nézve túlzás. Ha ugyanis ennyi ember került volna ki valóban a közmunka-rendszerből, akkor nem növekedhetett volna a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Márpedig a növekedés megtörtént – írja a Policy Agenda elemzése.
A rendszert viszont muszáj lesz leépíteni, elsősorban a munkaerőhiány miatt – legalábbis a kormányzati logika szerint. Az a képzet, hogy a cégek azért nem találnak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, mert a közmunkában dolgozók ezt az alacsony összegű munkát nem hagyják ott az ugyan több pénzt kínáló, de mégis bizonytalanabb minimálbéres munkáért.
Ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy a magasabb minimálbérrel a közmunkával érintett réteg egyszerűen „átvezényelhető” az elsődleges munkaerőpiacra – írja a Policy Agenda. Már csak azért sem, mert az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerint a közmunka függőséget okoz.
Tovább növeli az egyenlőtlenséget
A közmunkával éves átlagban érintett 355 ezer ember nagyon egyenlőtlenül oszlik el az országban, és éppen ez az egyik problémája a rendszernek. Míg 2016 első háromnegyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 100 dolgozóból 18 (!) közmunkás volt, addig Győr-Moson-Sopron megyében ez a szám nem érte el az 1-et (0,6). Tehát az ország keleti megyéje „fertőzött” közmunkával, míg a nyugati országrész alig érintett. Ez az egyenlőtlenség azt is jelenti, hogy míg a munkaerőpiac a béremelkedések hatására Győr-Moson-Sopron megyében újabb közmunkásokat tud felszívni, ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rossz gazdasági helyzet miatt nem várható.
Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a béremelések is növelik az egyenlőtlenséget, akkor világos lesz, hogy a közmunkarendszer csak nehezíti a már most meglévő társadalmi helyzetet. 2016. I–III. negyedéve alapján 52 százalékkal több volt a nettó átlagkereset Győr-Moson-Sopron megyében, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A közmunkások magas száma miatt a béremelkedés kisebb lesz a keleti megyében, mint a nyugatiban – hiszen a közmunkaterén csak 3 százalékos volt a béremelés, míg a minimálbéreseknél 15 százalék. Számításaink szerint pedig ez azt jelenti, hogy 55–57 százalékra is nőhet az olló a két megye nettó átlagkeresete között – írja az elemzés.
Mi lenne utána?
A fentiekből az következne, hogy mivel a közmunkarendszer növeli az egyenlőtlenséget, nehéz kikerülni belőle, és sok pénzt is „visz el”, leépítése hasznos lenne. Ugyanakkor, ha drasztikusan visszavágnák a rendszert, akkor több politikai magyarázatot igénylő kérdésre, problémára is azonnal választ kellene adni. Például: ki látja el az eddig a közmunkások által ellátott feladatokat? Ha senki, és ebből nem lesz gond, akkor valójában eddig is feleslegesen dolgoztak – veti fel a Policy Agenda elemzése. Ha viszont csak kiszervezik őket a vállalkozói szférába, ki fizeti meg a szükségesen a minimálbér szintjére ugró fizetésüket? Mi lesz azokkal a településekkel, ahol 10 százalék feletti a munkaképes korúakon belül a közmunkások aránya? E helyeken ugyanis nem az a probléma, hogy nem akar máshol dolgozni a közmunkás, hanem hogy nincs hova mennie.
A kormány számára a közmunka leépítése azt is jelentené, hogy megszakadna a foglalkoztatási statisztikák javulása, ha a versenyszféra nem veszi fel ezeket az embereket azonnal. (A közmunka bizonyos időszakokban az új munkahelyek felét tette ki.) A Policy Agenda elemzése szerint e kérdések miatt feltehetőleg nem fogják a választások előtt átszabni a rendszert, sőt, véleményük szerint, még egy erre a szférára szóló béremelés is szóba jöhet.
