A Policy Agenda által számított 2022. I. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe jelentős visszaesést és komoly nehézségekkel terhelt évet jelez. A megelőző évi általános gazdasági javulás, valamint még ez év elején is elfogadhatónak vélt folyamatok kedvezőtlenre fordulásával már egyértelmű, hogy ikerdeficittel, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel terhelt időszak következik.

A vállalati gazdálkodás mutatói az egy évvel ezelőttihez viszonyítva érezhetően javultak, hiszen a cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják. A jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája azonban bizonytalan és sok vállalkozás nem indítja korábban tervezett beruházását.

A Policy Agenda által számított idei második negyedévi Gazdasági Fejlődés Index is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából - a 2018 és 2019 évi kutatások után - 2020 májusában a Policy Agenda telefonos megkérdezést végzett 1000 munkavállaló bevonásával és felmérte, hogy a „munka világa félelmei” kapcsán hogyan is alakul a társadalom tagjainak helyzete, különös tekintettel vizsgálva az életünket alaposan felforgató korona-vírus járvány következtében változó foglalkoztatottságot, jövedelmi helyzetet és egyáltalán az erősödő félelmeinket.

A tavalyi erőteljes és az idei első negyedévi kedvező GDP növekedés után a harmadik negyedévében a bővülés enyhe csökkenését jelzi a Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI). Eszerint egyes területeken már nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása, a vállalatok körében változatlan, de a háztartásoknál az eddigi optimizmus csökken, és enyhe kockázat is érezhető a külső gazdaság lassulása miatt.

Kimagasló GDP-növekedés mellett nőnek a magyar cégek versenyképességi problémái, írja a Policy Agenda. Számíthatunk egy lassuló nemzetközi konjunktúrára, sőt kezdődhet egy újabb romló nemzetközi pénzügyi folyamat.

A legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek. Ez derül ki a Policy Agendának a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával készült kutatásából. 

Év végére lassulni fog a növekedés, a háztartások fogyasztása tovább bővül, a vállalatok számára továbbra is nehézséget jelent a munkaerőhiány és a bérnyomás – írja a Policy Agenda.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után 2017-ben nem változott. Ez alapján ez évben és a következőben kissé talán lassabban, de folytatódik a gazdaság egészének a javulása. A háztartásoknál átlagosan kedvező a - jövedelmek jelentős szóródás melletti növekedése által kiváltott - fogyasztás bővülése. A vállalatok változatlanul minőségi létszámhiánnyal küszködnek, miközben rövid távon a pénzügyi folyamatok kedvező képet mutatnak, bár némi bizonytalanság érzékelhető.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után enyhén javuló tendenciát mutat, 2017.I. negyedévében 0,99 az értéke. Az index által jelzett tendencia a vállalkozások gazdálkodásában pozitív elmozdulást, a pénzügyi folyamatoknál javuló míg a háztartásoknál változatlan helyzetet jelez a következő időszakra. A múlt év gazdasági adatai ismételten mutatják, hogy a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az uniós forrásoktól.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az év elejétől tartó lassú csökkenéssel 2016. IV. negyedévében tovább mérséklődött (0,89). Az index által jelzett tendencia mind a vállalkozások gazdálkodását, mind a pénzügyi folyamatok összességét kedvezőtlenebbnek jelzi a következő időszakra, mint a megelőző negyedévekben.

A kormány arról beszél, hogy átgondolja a közmunkarendszert. A program sok gondot okoz, de leépíteni káros hatásai ellenére sem egyszerű – ezt vizsgálja a Policy Agenda friss elemzése.

Hiába javul a makrogazdasági helyzet, a vállalkozásukat féltik a cégvezetők – ezt mutatja a Policy Agenda Kkv Konjunktúra Indexe. A trend tartós hullámzást mutat, mintha nem tudnák eldönteni a cégvezetők, hogy merre indul el a gazdaság.

Kissé javult ugyan az előző negyedéves – váratlanul jelentős – csökkenést követően az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített kis- és középvállalati konjunktúraindex (KKV-index) értéke, de még mindig 50 pont alatt van. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy hullámzó a cégvezetők megítélése, nem biztosak abban, hogy milyen irányba változik a gazdaság az elkövetkező időszakban.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. III. negyedévében az előző negyedévvel megegyezően 0,96-os értéket mutatott. Az index az első negyedévi növekedés után fél éve csökkenő tendenciát mutat. Előző negyedévhez képest a vállalkozások helyzete javult, míg a háztartások és a monetáris helyzet inkább romlott.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, a következő féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.

A kis- és középvállalkozások cégvezetői körében továbbra sem érződik optimizmus. Az előző negyedévhez viszonyítva lényegében változatlan a Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke (45,2%-ról 45,4%-ra, azaz minimális mértékben emelkedett), és meg sem közelíti azt a hangulatot, amely még két évvel ezelőtt jellemezte ezt a szektort.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Vagy önkritikát gyakorol a kormány, és reálisan végiggondolja, mekkora a tényleges teljesítés a 2013. évi költségvetés bevételi sorai mögött, és ehhez képest határozza meg az összegeket, vagy továbbra is irreális számokat ír a büdzsébe – áll a Policy Agenda e heti elemzésében, amely szerint a kiadási oldalt is érdemes lenne szemügyre vennie a kabinetnek.

Nem változott az első negyedévben a Policy Agenda gazdasági fejlődés indexe (GFI) az előző negyedévhez képest, a szervezet szakértői szerint a háztartások pénzügyi viszonyai, a vállalkozói szféra gazdálkodása, illetve a magyar gazdaság monetáris és fiskális helyzete alapján a várakozások mérsékelt optimizmust mutatnak.