A GDP volumen ez évi bővülése várhatóan 4,3 százalék körül alakulhat. A gazdaság az első félévi erőteljes – az első negyedévben még 5,3 százalékos - bővülés után a második félévben 3,4-3,5 százalékos növekedésre lassul. A hazai és az EU konjunktúra-indexek gyengülést mutatnak, köztük a magyar ipari bizalmi index is. Az IFO üzleti index is romlott az előző hónapokhoz képest.
A folyó fizetési mérleg idén várható 1 milliárd eurós hiánya, 2020-ban 2 milliárd körüli lehet. A külföldi működőtőke tavalyi 3,7 milliárd euró értékű nettó beáramlása után idén és jövőre kisebb összeg várható. Az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása csökken és a háztartások vásárlóerejének emelkedése is lassul. Mindezek miatt 2020-ban már alacsonyabb, csak 3 százalék körüli GDP-növekedés várható.
Gyengülő forint, lassuló infláció
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez képest kissé romlottak, és továbbra is érezhetők a monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságai. Az idei tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány jövőre az előirányzottnál jobban is csökkenhet.
Az infláció az év elején mért csúcshoz képest éves átlagban 3,5 százalék lehet. Az infláció 2019 első nyolc hónapjában átlagában 3,4 százalék volt, augusztusra 3,1 százalékra csökkent. Emellett a külföldi jegybankok ismét lazítást kezdtek, így csökkent az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás. Természetes következménye mindennek a forint történelmi mélypontra gyengülése. A tavalyi 320 forintos átlagos euró-árfolyam idén már 325-re – sőt év végére akár 330-332 közöttire – 2020-ban pedig 335-re gyengülhet. Emellett idén a külső egyensúly romlása érezhetővé válik, így a folyó fizetési mérlegük pedig deficites lehet. Az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik, jövőre pedig még alacsonyabb is lehet.
A vállalati és lakossági hitelállomány eddigi dinamikusan emelkedése is lelassul. Kedvező folyamat, hogy a vállalati szféra 90 napon túl késedelmes, nemteljesítő hiteleinek aránya az elmúlt években a hitelek 2,7 százalékára csökkent, ez mintegy 50 százalékos javulás. A bankok gazdálkodásában 2019 első félévében javult a kamateredmény, a működési bevétel, sőt kissé az eredmény is emelkedett, és ez várható ez év egészében, sőt jövőre is. an 2019-20-ban is fennmarad.
A háztartások optimizmusa kissé csökken
A hét éve tartó fogyasztás-bővülés feltehetőleg elérte csúcspontját a tavalyi 4,6 százalék, és az idei hasonló növekedés után jövőre 3,5 százalékra mérséklődik. A gyors fogyasztás-bővülést a továbbra is dinamikus béremelkedés, a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program is megalapozza. Fékezi viszont a növekedést a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje.
A lakosság betétállománya augusztus folyamán 121 milliárd forinttal emelkedett, és 9.111 milliárd forintot ért el. Az állampapír plusz nyár elejétől elérhető magasabb hozama is növeli a megtakarításokat, így fékezi az expanziót. Az ÁKK adatai szerint augusztus végén a lakosság birtokában 8 584 milliárd forint értékű állampapír volt, 14,2 százalékkal több az év eleji állománynál.
A lakosság augusztus végéig 1 761 milliárd forint adót fizetett, 10,8 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 10,5 százalékkal, illetékekből 16,3 százalékkal, gépjárműadóból 6,7 százalékkal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első nyolc hónapban 3 948 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, közel egyhatoddal, 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból a múlt év azonos időszakában realizáltnál 19 százalékkal, jövedéki adóból 8 százalékkal magasabb bevétel érkezett.
Változatlan a vállalati hangulat
A GFI indexben a vállalati gazdálkodás mutatói az üzleti várakozások visszaesése ellenére sem romlottak. Az ipari termelés összességében a tavalyi szinten marad. Az építőipar termelése csökken, az építőipari szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél már jóval alacsonyabb. A tartós munkaerő-piaci nehézségeknek a hatása érezhető a gyengülő gazdasági konjunktúrában.
A munkaerő kereslete és kínálata között változatlan a strukturális feszültség. A foglalkoztatási hajlandóság az iparban gyengül, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében erősödik, az építőiparban nem változik. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 3,5 százalék körülire csökken, és 2020-ban tovább mérséklődik. A közfoglalkoztatás szerepe visszaszorul. A termelés bővítését általában továbbra is a munkaerőhiány akadályozza, ugyanakkor már több nagyvállalat tervezi foglalkoztatotti létszámának csökkentését.
A nemzetgazdaságban a reálkereset indexe – a 2013 óta tartó 10 százalék feletti dinamikát is meghaladó emelkedés után - idén 6,5, jövőre 4,5 százalék körülire mérséklődik. A 8 százalékos kötelező minimálbér-emelés a versenyképességi kényszer miatt már sok kisvállalatnál jelentős nehézségeket okoz, annak ellenére, hogy az idei után jövőre is 2 százalékponttal csökkenni fog a szociális hozzájárulási adó a kedvező gazdasági bővülés eredményeként.
A gazdálkodó szervezetek az első nyolc hónapban 863 milliárd forint adót fizettek, 13,6 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
