A GFI index értéke arra utal, hogy a tavalyi év kedvező gazdasági folyamata nem ismétlődik meg és 2015-ben várhatóan maximum 2,5 % lesz az éves növekedésünk. Ezt mutatják a vállalati konjunktúra felvételek is. A külföldi cégek profit kivitele, a néhány negyedévvel ezelőtti erőteljes ipari termelés lassulása arra utal, hogy nem bíznak a gazdaság szereplői a gyors és megalapozott növekedésben és nem remélnek pozitív fordulatot a magyar munkaerő elvándorlásának megállításában. A nemzetközi üzleti vállalkozások a fenntartható növekedés ellehetetlenülését látják többek között a szakképzett munkaerőhiányban (ami szakemberek szerint kezelhetetlen probléma lesz), a korrupciós ügyekben, a jogbiztonság hiányosságaiban. A foglalkoztatottság problémáit nem orvosolja a közfoglalkoztatás és egyértelműen nehezíti a lassan félmillió külföldre távozott magyar munkaerő.
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva nem javultak. Kedvezőnek tűnhet, hogy a 2015-ös kormányzati hiány 2,5% körüli mértékben teljesíthető, esetleg újabb kiegészítésekkel. Az adósságállományunk szerkezetének átalakítása kedvező irányba halad, és jövőre már mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés volumene is növekedésnek indulhat. (Ld. keretes írásunkat) Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy a szociális területekből eddig kivont több ezer milliárd forint talán helyrehozhatatlan szintre csökkentette ezen ellátásokat.
A vállalkozások érzékelik az eu-támogatások visszaeséséből eredő várható erőteljes beruházás- lassulást. A világgazdaságban érzékelhető pénzügyi bizonytalanság pedig befolyásolja a forint és deviza befektetéseket, bizonytalanná teszi a kamatokkal és árfolyammal kapcsolatos várakozásokat.
A GFI indexünkben a háztartási gazdálkodást jellemző indikátorok mértéke lényegében stagnál. Júliustól a havi reálkeresetek mind bruttó, mind nettó értékben csökkentek, vagyis csak az előző évi azonos időszakhoz mérten van emelkedés, de az elmúlt hónapokban megállt a bérnövekedés. A háztartások vagyoni helyzetében mérhető nagyon kicsi javulás pedig a háztartások között eddig is jelentős és szélesedő jövedelmi viszonyok eredménye. A számítások szerint a lakosság legalsó tizede az összes lakossági jövedelemnek csupán 2,5%-ával rendelkezik. Másképpen nézve pedig a legmagasabb és legkisebb munkabérek növekvő mértékben, most éppen átlagosan 7-szeresen térnek el egymástól. A munkaerőpiac helyzetét tükröző munkanélküliségi indikátor pedig csupán a közmunka és a külföldi munkavégzők sajátos számbavételének következtében javítja a foglalkoztatási helyzetet (e nélkül akár 10% feletti munkanélküliséget is mérhetnének).
Gond lesz a munkaerőhiány
A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai összesítve javuló helyzetet mutatnak 2015 harmadik negyedévében, de ezt a havonta időről időre újra erősödő export piaci konjunktúra és a hullámzó ipari termelésbővülés segíti. A magyarországi vállalkozói konjunktúra felmérések a következő félévre azonban egyértelmű visszaesést mutatnak és a német IFO-index is stagnálást jelez.
A GFI indexünk részét képező vállalati bizalmi felmérésben a foglalkoztatás bizonytalansága egyértelművé vált. A magyarországi vállalkozások az alacsony tőkeellátottságuk mellett most már létszám nehézségekkel is küzdenek, és a cégek jelzik azt, hogy most már külön kedvezmények nyújtásával, esetenkénti magasabb bérezéssel is nehezen, vagy egyáltalán nem találnak egyes munkakörök betöltésére alkalmas jelentkezőt. Ezt erősíti a vállalkozói szövetségek felmérése, miszerint mintegy 80 ezer szakipari állás betöltetlen és ennek megoldását a cégek egyelőre nem látják. A vállalkozói szféra bizonytalanságát a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége befolyásolja. Átfogó, az egész gazdálkodásra kiterjedő nehézséget okoz, hogy a megtermelt profitot kiviszik a külföldi tulajdonosok, nem fektetik be újra a magyar gazdaságba.
