A várakozások szerint kedvező marad a gazdasági környezet a bankok számára a közép- és kelet-európai régióban, a térség országainak többsége 2017-ben a legnagyobb gazdasági növekedési rátát érte el 2010 óta - derül ki az UniCredit Bankcsoportnak a Euromoney gazdasági szaklap bécsi, Közép- és Kelet-Európa gazdaságaival foglalkozó konferenciáján bemutatott tanulmányából.

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, ennek ellenére továbbra is a pozitív tartományban van, jelenleg 1 ponton áll. A hangulatromlás hátterében az áll, hogy a kkv-k növekvő vállalati hitelkamatokra és közterhekre számítanak a következő egy évben.

A világ legnagyobb vállalatai vezetőségének hangulata 2014 óta nem látott szintre javult, vagyis a tavalyi negatívból 2017-re pozitívra váltott. A hangulat legnagyobb mértékben az EEMEA/Latin-Amerika régióban és Kínában javult – erről árulkodik a Fidelity International új elemzői felmérésének eredménye.

Jelentős növekedést ért el 2016-ban a magyar lízingpiac: a finanszírozott összeg 518 milliárd forintra rúgott, ami 9 százalékkal magasabb az előző évi adatnál, és meghaladja a lízingpiaci szakértők által 2016-ra becsült 5 százalékos növekedést is – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az idén folytatódhat a növekedés, elsősorban az alacsony kamatkörnyezet és a vállalkozások fokozódó eszközfinanszírozási igényei miatt.

Jelentősen javult az üzleti bizalom Magyarországon az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) januári vállalati konjunktúra vizsgálata szerint az előző negyedévben.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. III. negyedévében az előző negyedévvel megegyezően 0,96-os értéket mutatott. Az index az első negyedévi növekedés után fél éve csökkenő tendenciát mutat. Előző negyedévhez képest a vállalkozások helyzete javult, míg a háztartások és a monetáris helyzet inkább romlott.

A környező országokhoz képest is magas Magyarországon a gazdasági szereplők körében azoknak az aránya, akik úgy érzik, széles körű a korrupció az országban – derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére készített felmérésből. Jávor István korrupciókutató, szervezetszociológus szerint sokszor csapdahelyzetben vannak a vállalkozások. Ugyanakkor bár Magyarországon valóban nem fényes a helyzet a szakember szerint, és ebben a régióban Ukrajna után a második legfertőzöttebb ország vagyunk, azért Romániában és Bulgáriában is komoly probléma a korrupció.

Használt cikket vásárolni még akkor is kockázatos, ha mondjuk, csak egy autóról van szó. Pláne, ha egy cégről. Ugyanakkor sok esetben mégiscsak jobb üzlet ez, mint az alapoktól felépíteni egy vállalkozást.

Sokan, ahogy nézik a sikeres vállalkozókat, azt gondolják: nem lehet ez olyan nehéz, ha neki megy, nekem is fog. A siker mögött azonban gondos tervezés és mérlegelés áll. Első lépésben még azelőtt, hogy egyáltalán eldöntjük, érdemes próbálkozni egy iparágban.

Nem elég egy zseniális ötlet, ha nem ismerjük a gazdasági környezetet és nem tudjuk elvégezni a legalapvetőbb számításokat, nem lehetünk biztosak benne, hogy olyan üzletbe vágunk, aminek van jövője.

A külföldi befektetők leginkább a magyar munkaügyi szabályozással, a munkaköltséggel és az infrastruktúrával elégedettek, de a magas adóterhek és a nehézkes államigazgatás nem tetszik nekik.

Habár a vártnál is jobban teljesített tavaly a magyar gazdaság a negyedik negyedévben, még így is csak 1,1 százalékos GDP bővülést tudhatunk magunkénak a tavalyi évre, igaz, ez is sokkal jobb, mint amit az elemzők vártak. Idén nagyobbat ugorhat pannon puma.

Csak alig egy-másfél százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre a Policy Agenda, amely szerint alaptalan a gazdasági életben tapasztalható optimizmus, a háztartások helyzetén pedig csak fenntarthatatlan intézkedések segítenek.

A saját cégük helyzetét és a gazdasági kilátásokat illetően is nőtt az elmúlt évben a Magyarországon működő vállalatok pénzügyi vezetőinek optimizmusa. Ennek ellenére hazánk még mindig a legpesszimistább országok közé tartozik a régióban. A magyar vállatok számára továbbra is a változó jogszabályi környezet és az adózással kapcsolatos kérdések jelentik a legnagyobb kihívást.

Magyarországon lendületet vehet a gazdasági növekedés és egy stabil, tervezhetővé tett üzleti környezetben már megindulhat a reálgazdaság banki hitelezése is. A növekedés azonban csak a kkv-k aktivizálásával válhat tartóssá.

Rég látott optimizmussal tekintenek a jövőbe a magyarországi vállalkozások, jó hírek jönnek a gazdasági elemzőktől, és bizakodóbb lett a lakosság is. Visszafogott adóváltozások, kedvezőnek tűnő gazdasági környezet – a jelek szerint növekedésre vagyunk ítélve 2014-ben.

A nemzetközi és a régiós átlagnál is bizakodóbbak a magyar cégvezetők. A nemzetközi és a magyar gazdasági helyzetet is egyre pozitívabban értékelik a hazai vállalatok. Nagy hangsúlyt helyeznek a földrajzi terjeszkedésre, valamint az innovációra és a kutatás-fejlesztésre.

Októberben gyorsult az ipari termelés éves növekedési üteme, a kibocsátás 6,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a szeptemberi 5,5 százalékos emelkedés után. Van tere az ipari termelés bővülésének elemzők szerint, akik az utolsó negyedévben a növekedés további gyorsulására számítanak.

Még az előzetes adatoknál is nagyobb volt a GDP növekedése a harmadik negyedévben, igaz, hogy elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar húzta fel az adatot. A kiskereskedelmi forgalom is kezd magára találni.

Negyedik hónapja bővülésről tanúskodó adatok érkeznek a magyar gazdaságból - erről tanúskodik az MLBKT Beszerzési Menedzser Indexe. A jelenlegi érték meghaladja az elmúlt évek átlagát, a foglalkoztatottságból is biztató jelek érkeztek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén a korábban gondoltnál kissé gyorsabban, kb. 1 százalékkal nő, de a GDP 2013-ban még így is alatta lesz a 2011-esnek.

Novemberben folytatódott a lakossági és az üzleti bizalom növekedése, utoljára 2011-ben tekintettünk ilyen bizalommal a jövőbe. Javult a foglalkoztatási szándék, a fogyasztók pedig lényegesen jobbnak ítélik meg most a gazdasági kilátásokat.

Meglepően jó harmadik negyedéves adatot közölt a KSH. A magyar gazdaság eszerint 1,7 százalékkal növekedett, elsősorban az ipari termelésnek, a mezőgazdaságnak és a magához tért építőiparnak köszönhetően.

A vállalatok véleménye szerint egyértelműen fordulópont után vagyunk, javulnak a várakozások, ugyanakkor továbbra is magas a bizonytalanság a gazdaságban. A következő hónapokban az előrejelzések nem mutatnak látványos változást a gazdasági várakozások, vagy a foglalkoztatottság területén.

Meglepte az elemzőket, hogy a várakozásaiknál lényegesen alacsonyabbra csökkent az infláció októberben. Év végéig további csökkenést várnak, az éves átlagos fogyasztói árindex 1,8 százalék körül alakul, bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt, így marad tere az alapkamat csökkentésének.

Fellendülést jósol Magyarország számára az Európai Bizottság, ugyanakkor Brüsszel szerint komoly veszélyt jelenthet a magyar költségvetési hiányra a devizahitelesek megmentése és a hús áfájának csökkentése, a foglalkoztatást csak a közmunkaprogram növeli, a vállalati beruházások sem állnak valami fényesen.

Immár harmadik hónapja lanyha, de bővülésre utaló tendencia mutatható ki a magyar gazdaságban – erre utal az MLBKT Beszerzési menedzser indexének értéke.

Októberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének emelkedése, mely így idei csúcspontjára jutott. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozások is javultak. A 2012 végétől emelkedő konjunktúraindex utoljára 2011 tavaszán, a Széll Kálmán terv bejelentése előtt volt hasonlóan kedvező.

Látszanak már a kilábalás jelei a magyar gazdaságban, ugyanakkor az ipari termelésünket még mindig szinte csak az autógyártás húzza, az export és az import is csak szerényen bővült.

Magyarországon ugyan véget ért idén a recesszió, de a kormány gazdaságpolitikája – elsősorban a devizahitelesek megmentése és a rezsicsökkentés – óriási veszélyeket hordoz magában.

A magyarországi szolgáltató központok a legnagyobb kockázatként a nyelvismeret hiányát és a munkaerő-fluktuációt jelölik meg, de közülük sokaknak nem mindegy az ország kockázati besorolása sem.

Augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez csaknem 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a fogyasztói árindex. Az elemzők szerint még alacsonyabb is lehet a drágulás mértéke.

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 51,7 pont, 2,7 százalékponttal magasabb a júliusinál - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

A tavalyi 4,08 százalékról 3,79 százalékra csökkent az idei első negyedévben - a most először megjelenő, országos adatokat tartalmazó - Bisnode Bedőlési Index (BBI). Mindössze négy ágazatban romlott a mutató, a többiben azonban javult. Területi bontásban Borsod és Nógrád megye ért el látványos eredményt, az ott nyilvántartott cégek bedőlési mutatója több mint 1 százalékponttal csökkent.

Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimizmusra ad okot a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, míg ezzel lényegében megegyező mértékű erősödés figyelhető meg a háztartások gazdálkodásánál. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében a változatlanság kedvezőtlennek mondható, az elmaradt fejlődés a kibontakozás esélytelenségére utalhat.