Vlagyimir Vano, a Sberbank Europe AG vezetője szerint a javulás jeleit lehet tapasztalni mind az euróövezetben, mind Magyarországon. Az idén nyáron és ősszel már megjelentek az EKB által 2012 nyarán bevezetett, nem konvencionális ösztönző intézkedések első jelei az euróövezetben. A monetáris politikai intézkedések mintegy 19 hónap elteltével kezdik éreztetni hatásukat a reálgazdaságban. Az üzleti bizalmi indexek fokozatosan javulnak, megindult az új megrendelések növekedése Németországban, de Magyarországon is kedvező jeleket lehet tapasztalni.
Elismerve azt, hogy a kormány nagyvállalatokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodásai is hozzájárulnak a gazdasági növekedés beindulásához, kiemelte: a növekedés igazából csak a kis és középvállalatokra tud támaszkodni. Az állam nem tud tízezer-szám együttműködési megállapodásokat kötni kisvállalatokkal. A nagyvállalatok a foglalkoztatás lényegi növelése nélkül is jelentős termelésnövekedést tudnak elérni beruházásokkal. A kis- és középvállalatoknál azonban a megrendelések beindulása azonnal a foglalkoztatás növekedését vonja maga után. A kis- és középvállalatok fontosak a gazdasági növekedés, és létfontosságúak a munkahelyteremtés szempontjából.
A nyáron megindult a magyar feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek javulása, az 50 pont feletti értékek váltak jellemzővé, az ipari termelési mutatók is javulnak - elsősorban a legnagyobb iparágaknak, az elektronikának és az autóiparnak, illetve a német piac keresletének köszönhetően - mondta az elemző.
Mindezek alapján - a bankrendszeri feszültségektől eltekintve - jogosan lehet bízni abban, hogy 2014-ben megindul a fellendülés. Az még azonban kérdéses, hogy a vállalati hitelezés mennyiben járul majd hozzá ehhez. Éppen ebben, a bankrendszer szerepében rejlik a legnagyobb jövő évi kihívás: a kérdés az - és ez a régió egészére igaz -, hogy a jelenleg és potenciálisan is korlátozott hitelezés fellendíti-e az újdonsült növekedést, vagy korlátozza - tette hozzá Vlagyimir Vano.
Hangsúlyozta, hogy a hitelezés beindítását szolgálja a jegybank növekedési és hitelprogramja, ami keresleti oldalról nézve sikeresnek is mondható, meglehetősen nagy igény tapasztalható ugyanis az alacsony kamatozású hitelek iránt. A lényeges kérdés azonban az, hogy ezeket a hiteleket milyen részben használják fel új beruházások finanszírozására és milyen részben korábbi hitelek refinanszírozásra. A program összességében kedvező gazdaság számára, mivel csökkenti a törlesztési költségeket. Kedvező ebből a szempontból a rekord alacsony szintre csökkentett jegybanki alapkamat is.
A hitelezés ellen hat az is, hogy a kereslet is alacsony, mert még viszonylag magas munkanélküliség, a háztartásoknak csekély a hitelfelvételi hajlandósága, és még mindig túlterheltek a devizaadósságok törlesztésével. A vállalati beruházási hajlandóság esetében sem látszik még a robusztus növekedés. A gazdasági növekedés még nem igazán indult meg, új beruházások finanszírozásához még alacsony a hitelkereslet - mondta az elemző. Magyarország esetében azonban még türelemmel kell lenni, mivel a monetáris intézkedések 19 hónapos "átfutási ideje" alapján a jegybank laza monetáris politikájának és kamatcsökkentéseinek hatása legkorábban az év második felében járulhat hozzá a növekedéshez. Persze csak akkor, ha a gazdaságot közben külföldről nem éri valami sokk - tette hozzá.
Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a jegybank nem mindenható. Az olyan növekedés, amit nem az innovatív magánszektor indít be, nem lesz fenntartható. Az állam csak redisztribúcióra képes, amit az egyiknek ad, azt a másiktól veszi el. A beruházások, a hitelezés felfutásához, ahhoz, hogy a bankok is hozzájárulhassanak az ősszel beindult növekedés támogatásához, stabil és tervezhető üzleti környezetre van szükség.
"A gazdasági növekedés legfontosabb előfeltétele, a stabil és előre tervezhető üzleti környezet kialakításában mi a Sberbanknál egy üdvözlendő tanulási folyamatot észleltünk az utóbbi másfél-két évben a magyar hatóságok és a külföldi befektetők viszonyában" - mondta. A két oldal elkezdte megérteni egymást, mérséklődtek azok a kezdeti időkre jellemző túlreagálások, mint amilyeneket például a jegybankelnök kinevezésével vagy a bankszektorra vonatkozó egyes intézkedésekkel kapcsolatban is tapasztalhattunk - jegyezte meg. "Bár az egész térségben nem tartozik a legnépszerűbb szektorok közé a banki, azt látjuk, hogy a magyar hatóságok kezdik átgondolni néhány korábban tervezett intézkedésüket - fogalmazott Vlagyimir Vano.