Ezért tetszünk a külföldieknek – és ezért nem

A külföldi befektetők leginkább a magyar munkaügyi szabályozással, a munkaköltséggel és az infrastruktúrával elégedettek, de a magas adóterhek és a nehézkes államigazgatás nem tetszik nekik.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

Alapvetően jónak tartják a magyar gazdaság helyzetét és idei kilátásait a magyarországi külföldi befektetők, de régiós összevetésben alacsony azon cégek aránya, amelyek újra befektetnének Magyarországon – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúrajelentéséből.

A felmérésből kiderült: elsősorban a nagy, exportra termelő feldolgozóipari cégek tervezik a beruházások és a foglalkoztatás növelését. A magyarországi üzleti környezet nagyjából megegyezik a régiós átlaggal; ez alól kivétel az adóterhelés és az adóigazgatás, amellyel az átlagnál kevésbé elégedettek, ugyanakkor a munkajogi szabályozást tekintve Magyarország a második helyezést érte el a 16 régiós ország rangsorában. (Az ígéretes magyar cégeket is főleg magyar befektetők veszik meg.)

A konjunktúrafelmérésből kiderült: a munkaköltségekkel csak a külföldi befektetők 21 százaléka elégedetlen, az elégedettek aránya 2014-ben és idén is meghaladta a régiós átlagot. A magyarországi infrastruktúrával a megkérdezettek 42 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, az a mutató 2010 óta jobb a régiós átlagnál.

Arra a kérdésre, hogy ha most döntene, újra Magyarországra hozná-e a beruházását, a cégek 71 százaléka felelt igennel, és 29 százalék nemmel. Ez az arány 2012 óta folyamatosan közelebb van a 70 százalékhoz mint a 80-hoz, s korábban ez csak 2008-ban volt így. A 2015-ös régiós rangsorban ezzel Magyarország csak Koszovót és Albániát előzi meg. A közép-kelet-európai országokat mint befektetési célpontokat értékelő rangsorban Magyarország 2015-ben is a 9. helyet foglalja el, megelőzve Romániát, Bulgáriát, a délszláv országokat, Albániát, Koszovót, Ukrajnát és Oroszországot. A rangsort 2013 óta változatlanul Lengyelország vezeti Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia előtt.

Magyarországon élni szuper, de dolgozni nem
25 évvel a rendszerváltás után több tényező is akadályozza a Kelet-Közép-Európában működő cégek versenyképességét. Egy most közzétett kutatás szerint a régióban dolgozó külföldiek elsősorban a bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában és a nagyobb vezetői felelősségvállalás terén érzik a fejlődés szükségességét.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo