Tovább nyitják pénzügyi szektorukat.

Sok változás lépett életbe az adótörvényben és a béren kívüli juttatások szabályaiban 2019 elején. Pintér Sándor jogosultságai és kompetenciái pedig jóváhagyási és vétójoggal gyarapodtak az EU-n kívüli cégek és magánszemélyek cégvásárlásainak ügyeiben, ha a vállalkozás nemzetbiztonságilag kiemelt fontosságú ágazatban működik, s termékei hadászati célra is használhatók. Ezzel a média- és szoftveripar akvizíciós mozgásainak is egyik felügyelőjévé válik tehát a belügyminiszter. A Piac & Profit Adó, cafeteria, munkajog konferenciáján szakértők ismertették a változtatásokat.

2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. Az érintett befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg, de milyen szempontokat kell figyelembe venni egy ilyen ügy során?

Friss adatok szerint 2016-ban több mint háromezer ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon. A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.

Bár most a bevándorlási válságtól zeng a hazai közélet, a színfalak mögött folyik a magyar–arab gazdaságdiplomáciában néhány éve indított lassú építkezés. Bepillantunk a kulisszák mögé.

A tavalyi rekordév után idén az első fél évben is jelentősen nőtt a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával Magyarországra érkező külföldi beruházások száma, a beruházások összértéke eléri 1,33 milliárd eurót – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

Az országos átlaghoz viszonyítva meglepően jól működnek a szíriai érdekeltségű cégek, legalább is erről tanúskodik a tény, hogy a 234 Magyarországon bejegyzett szír érdekeltségű vállalkozás 13 milliárd forint árbevétel mellett 242 millió forint adózott eredményt regisztrált 2014-ben.

A külföldi befektetők leginkább a magyar munkaügyi szabályozással, a munkaköltséggel és az infrastruktúrával elégedettek, de a magas adóterhek és a nehézkes államigazgatás nem tetszik nekik.