„Megesik, hogy átveszünk egy gazdasági társaságot, és megállapítjuk, hogy lehetett volna adókedvezménnyel élni. 2019-től utólag is lehet társaságiadó-önellenőrzéssel utólagosan is adókedvezményt érvényesíteni”– magyarázta Papp Tibor, az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Papp kiemelte, hogy a startupoknál is növekszik a befektetés adóalap-kedvezménye. Eddig 20 millió forint volt az éves korlát, ezentúl 20 millió forint/befektetés lesz.
Viszlát EHO, helló SZOCHO!
Jelentős változtatások történtek az adózás más területein is. „A legjelentősebb változás az EHO teljes kivezetése, aminek szerepét a SZOCHO veszi át. Így a továbbiakban SZOCHO-kötelesek a korábbi EHO-val terhelt jövedelmek, mint például a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka” – mondta Gyursó Kitti, az Írisz Office tb- és munkaügyi előadója.
Számítógéphasználat, óvoda
Ugyan a Cafeteria kategóriáinak nagy részét eltörölte a kormány, megmaradt a számítógép-használatra vonatkozó kedvezmény, amit furcsának érez Király Ágnes cafeteriaszakértő, a béren kívüli juttatások szakértője, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, mert „ez eddig is visszaélésekre adott lehetőséget. Szinte mindent kihúztak, valamiért ez benne maradt. Ez arra vonatkozik, amikor a munkáltató odaadja a munkavállalónak a számítógépet, hogy vigye haza. Magáncélra".
Az idei cafeteriáról szóló összefoglalónkat elolvashatja itt!
„Az óvodai költségek támogatása nemrég került be a törvénybe. Láttam ilyen számlát, sokszor több tízezres költségtételről van szó, állami óvodáknál is, ami megterheli a szülőket. A munkáltató adómentesen kifizetheti az ellátás térítését. Azonban számlát kell erről kérni a cég nevére, címére” – mondta Király Ágnes.
Pintér Sándor vétójoga
Mint azt korábban megírtuk, 2018 őszére tervezte, de végül csak 2019 január 1-étől léptette hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt a kormány, mely teljesen új szabályozás, külföldön van rá példa, itthon még nem volt. A lényege, hogy az EU, az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet ne szerezhessen 25 százaléknál (nyrt.-nél 10 százaléknál) nagyobb részesedést kormányzati felülvizsgálat és jóváhagyás nélkül. A fegyver- és lőszergyártás, a pénzügyi szolgáltatók és a „kettős felhasználású” – azaz polgári és hadi felhasználású – termékeket előállító cégekre vonatkozik ez a szigorítás. Utóbbi azonban nemcsak a hadiipari és közművállalatokat érinti, hanem a média- és szoftvercégeket is.
Ha megkötötték az üzletrész eladásáról szóló szerződést, a külföldi befektető köteles a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztert, vagyis Pintér Sándor belügyminisztert nyolc napon belül értesíteni az ügyletről, aki s ha e „kötelezettségének nem tett eleget, vagy a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza (amire 60 napja van, illetve további 60 napos hosszabbítással élhet), vagy tiltó döntést hoz, a szerző fél részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. A bejelentés elmulasztása 1–10 millió forint összegű bírsággal járhat” – mondta dr. Weidinger Péter LL.M., act legal a Bán és Karika Ügyvédi Társulástól.
Hogy ne lehessen kijátszani a szabály, azt is belevették a törvénybe, hogy svájci, uniós vagy EGT-s államban bejegyzett jogi személyre is vonatkozik, ha abban többségi befolyással bír ezeken kívüli állam állampolgára vagy cége. Vagyis például egy osztrák cég sem mentesül Pintér – és vélhetően az állambiztonsági szolgálatok – mérlegelésétől, ha többségi tulajdonosai amerikaiak, oroszok, brazilok, vagy éppen ausztrálok.
Ha Pintér megvétózta az ügyletet, Weidinger szerint nem egyértelmű, hogy az üzletrészt vevő fél vissza tudja-e perelni a vételárat. Az érvelés ehhez elvileg a „jogalap nélküli gazdagodás” lehet. Ezért célszerű olyan kitételeket belefoglalni a szerződésbe, ami a belügyminiszter esetleges tiltó döntésének esetében szabályozzák a vételár visszafizetését.
