Van itt optimizmus, csak nem elég

A saját cégük helyzetét és a gazdasági kilátásokat illetően is nőtt az elmúlt évben a Magyarországon működő vállalatok pénzügyi vezetőinek optimizmusa. Ennek ellenére hazánk még mindig a legpesszimistább országok közé tartozik a régióban. A magyar vállatok számára továbbra is a változó jogszabályi környezet és az adózással kapcsolatos kérdések jelentik a legnagyobb kihívást.

Egy különösen nehéz periódus után az elmúlt időszakban egyre több kedvező hír érkezik a magyar gazdaságból, ami a pénzügyi vezetők hangulatában is érzékelhető. Jelentősen nőtt azok aránya, akik mérsékelt növekedést várnak az előttünk álló évben, és javult a pénzügyi és üzleti környezet megítélése is – derül ki a Deloitte 13 kelet-közép-európai ország vállalati pénzügyi megkérdezésével készített felméréséből. (Más felmérések is alátámasztják, hogy tíz éve nem voltunk ilyen bizakodó hangulatban.)

„Ezzel együtt pozitívabbá váltak a vállalati pénzügyekkel kapcsolatos várakozások is, és vonzóbbá vált a banki finanszírozás a cégek számára. Bár a foglalkoztatási mutatók is javulnak, még mindig több válaszadó számít a munkanélküliség növekedésére, mint a csökkenésére a következő 12 hónapban” – mondta Gaidosch Tamás, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője. Ugyanakkor javultak a várakozások, hiszen fél évvel ezelőtt még 45 százalék számított növekedésre és 7 százalék csökkenésre. (A számok ugyan jól néznek ki, de a valóságban nem rózsás a helyzet.)

Jelentős javulás a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásokban

A hazai és nemzetközi előrejelzések, valamint az elmúlt időszak kedvező gazdasági híreinek is köszönhetően egy év alatt 52-ről 5 százalékra csökkent azok aránya, akik recesszióra számítanak 2014-ben és 2-ről 28 százalékra nőtt azoké, akik mérsékelt növekedést várnak idén. Regionális összehasonlításban mégsem kiemelkedő ez az eredmény: Albánia, Csehország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia pénzügyi vezetői is optimistábbak a növekedési kilátásokat illetően. (Ugyanakkor a további növekedési potenciálunk aggasztóan alacsony.)

Forrás: Deloitte Magyarország

 

A tartozás a magyar vállalkozások mumusa
Továbbra is a hazai vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának oroszlánrészét: a belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen közel háromnegyedét teszi ki. Ami különösen rossz jel, hogy a kifizetetlen exportszámlák aránya brutálisan megnőtt, tehát az exportnak is megvan a maga árnyoldala: jól kell megválasztani a külföldi partnereket.
Csökkenő külső bizonytalanság

A külső pénzügyi és üzleti bizonytalanság megítélése is javult: az egy évvel ezelőtti 16 százalékkal szemben 33 százalék látja azt most normálisnak. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények, hiszen közel ugyanennyien tartják a normálisnál bizonytalanabbnak (31 százalék) és nagyon bizonytalannak (36%) a külső környezetet.

A magyarok még mindig a legpesszimistábbak

A gazdasági növekedésben, illetve más makrogazdasági mutatókban tapasztalható pozitív változásokkal párhuzamosan a CFO-k optimizmusa növekedett a vállalatuk pénzügyeit illetően is. A legfrissebb felmérés szerint a válaszadók 35 százaléka látja jobbnak a kilátásokat a 6 hónappal ezelőttihez képest - egy évvel korábban még csupán 20 százalékuk ítélte meg kedvezőbben a megelőző fél évhez képest cége pénzügyeit. A pozitív elmozdulás ellenére a régióban a magyar pénzügyi vezetők még mindig a legpesszimistábbak között találhatóak, csak a szlovén kollégáik tartják rosszabbnak saját cégük helyzetét.

Finanszírozás: vonzóbb banki lehetőségek

53-ról 30 százalékra csökkent egy év alatt azoknak a pénzügyi vezetőknek az aránya, akik szerint nehéz vállalati hitelhez jutni. A bankkölcsön megítélése is javult: az egy évvel korábbi 4 helyett 16 százalék tartja azt vonzó finanszírozási megoldásnak. A javuló vélekedés részben a csökkenő kamatkörnyezetnek és ezzel együtt olcsóbbá váló bankhiteleknek köszönhető. A tőkeemelést, mint a finanszírozási formát ugyanakkor még kevésbé tartják vonzónak, mint egy évvel ezelőtt, amit részben a finanszírozás egyéb eszközeinek kedvezőbb megítélése, valamint a folyamatosan változó szabályozói környezet magyaráz. A jegybank növekedési hitelprogramja is javít a helyzeten. (A hitelprogram forrásaihoz most új feltételekkel, egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások!)

Forrás: Deloitte Magyarország

 

Finanszírozási költségek: eltérő vélemények

A válaszadó cégek eltérő hitelminőségi és kockázati profilja miatt jelentősen megoszlik a pénzügyi vezetők véleménye a finanszírozási költség alakulásáról a következő 12 hónapban: 43 százalékuk számít növekedésre (az egy évvel korábbi 38 százalékkal szemben) és 21 százalékuk csökkenésre (az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben).

Bőven lenne pénz a cégeknek
Minden eddiginél bőségesebb hitelforrás áll idén a cégek rendelkezésére. A vállalati hitelpiacot így lényegében az fogja meghatározni, hogy a belső és a külső piacok élénkülése milyen mértékű kapacitásbővítést igényel, és ez mekkora hiteligényt fog generálni a vállalatok részéről.
Eladósodottság: a többség nem számít változásra

Bár a többség (56%) továbbra sem számít változásra a következő 12 hónapban, kismértékben csökkent az 1 évvel korábbihoz képest azok aránya, akik a cégük eladósodottságának növekedésére számítanak (20-ról 18 százalékra) és növekedett azoké, akik a csökkenését valószínűsítik (18-ról 26 százalékra). (A cégek tavaly év végén ismét elkezdtek beborulni.)

Fúziók és felvásárlások: növekvő aktivitás

A fúziók és felvásárlások terén a következő egy évben nagyobb aktivitásra számítanak, mint egy évvel korábban: a kismértékű növekedést valószínűsítők aránya 38-ról 47 százalékra nőtt egy év alatt és csupán 5 százalék számít visszaesésre.

Fő célok és kihívások 2014-ben

A korábbi évekhez hasonlóan a legfőbb üzleti célként 2014-re is a meglévő és az új piacokon történő értékesítés növelését, valamint a kiadások csökkentését említették a pénzügyi vezetők. Az üzleti folyamatok újratervezése és átszervezése az egy éve mért eredményekhez hasonlóan idén is a cégek 90 százaléka számára prioritás, ezen belül azonban jelentősen (26 százalékponttal) nőtt azoknak a vállaltoknak az aránya, amelyek ezt stratégiai fontosságú célként jelölték meg.

A cégek számára a legnagyobb kihívást továbbra is a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás és az adózással kapcsolatos nehézségek jelentik. A likviditás biztosítása, az IT és egyéb technológiai fejlesztések megvalósítása és a devizaárfolyamok volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése szintén sok cég számára jelent nehézséget. A több területen is érzékelhető növekvő optimizmus ellenére négyből három pénzügyi vezető szerint még nem jött el az idő a nagyobb kockázatvállalásra. (Az adminisztrációs terhek csökkentésének kísérleteivel is sokszor öngólt is rúg a kormány.)

Nem lesz könnyű, de jön az új Ptk.
A sokat emlegetett törzstőke-emelési kötelezettségen kívül is jelentős változásokat hoz az új Polgári Törvénykönyv a vállalkozások életében. A cégek azonban csak kevéssé készültek fel az új szabályokra, pedig már a kódex hatálybalépése sem egyszerű feladvány.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo