Tudni kell, mire vállalkozunk. Mennyire van értelme annak a tevékenységnek, amiről azt hisszük, hogy az évszázad üzlete, és mekkora nyereséggel számolhatunk? Először is azt kell eldöntetnünk, hogy mit akarunk eladni kinek, és hol. Kezdjük az utóbbi kérdéssel: a választott ágazatod makrogazdasági mutatóiból állítod össze a makrokörnyezet vizsgálatának eredményét. A makrokörnyezetre vállalkozásunk nem tud hatással lenni, a nemzetgazdaság egésze befolyásolja, ezért is különösen fontos, hogy mindenre kiterjedő, alapos munkát végezzünk– írja a vanholnap.hu.

Meg kell néznünk, hogy van-e és mekkora a konkurencia az adott területen. Ha nincs, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az a típusú vállalkozás, maga az ágazat egyáltalán jövedelmező-e? Ha van, hányan vannak benne? Milyen eredményességgel? Ez az alapja annak, hogy megtudjuk, anyagilag megéri-e az adott ágazatba belevágni.

Elsőként egy darab papír és osztatlan figyelem kell
Kép:Pixabay

A legegyszerűbb módja a vizsgálatnak a másodlagos információk felhasználása, azaz olyan adatsorok (trendek), melyeket mások már elkészítettek. Ez nekünk semmibe nem kerül, mások már időt és pénzt öltek bele. Az állami KSH erre a legalapvetőbb forrás, de sok más elemzés is elérhető.

Azután érdemes még körülnézni a vállalkozással összefüggő minisztérium(ok)nál (Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság – Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia),Megyéknél (Balaton régió),Önkormányzatnál (helyi, ahova vállalkozást tervezzük.

Hasznos, ha a tájékozódást kiterjesztjük az alapítványokra (pl. Életpálya Alapítvány), szakmai szervezetekre (Magyar Turizmus Zrt., helyi TDM szervezetek), az Állami Számvevőszékre (ÁSZ)  vagy egyéb, az érdeklődésünk középpontjában álló ágazati elemzésekre (vendéglátásban gondolkodók számára hasznos lehet például az ÁSZ Balaton tanulmány) és az Országos bizottságokra, mint  Balatoni Fejlesztési Tanács stb.

Ugyanakkor az is tény, hogy az idő is pénz, amit az előkészületekre fordítunk, ugyanakkor annál biztosabb lábakon áll majd a mi kis építményünk, minél tisztességesebben lerakjuk az alapjait. Még akár még egyetemi, főiskolai adattárakban, könyvtárakban is (BGF, Corvinus, Edutus, SZIE stb.) érdemes szétnézni és kikérni az adatokat, tanulmányokat, kiadványokat stb.

Ahhoz, hogy ne lépjenek le a befektetett pénzünkkel, nagyon fontos az is, hogy ellenőrizzük azokat a cégeket, amelyekkel bármilyen célból szerződést készülünk kötni. A Piac&Profit szakértője, Vuray György szerint a cégek nagy részének fogalma sincs, kivel köt üzletet. Itt ad néhány tanácsot, hogy hogyan tegyünk ez ellen.

Jövedelmező?

Az ágazat jövedelmezősége az egyik legfontosabb adatsort jelenti egy vállalkozás megtervezésénél, amiből kiderül, hogy mekkora bevételt ért el ágazat az utóbbi legalább tíz évben, amiből következtethetünk, hogy lecsúszó vagy felmenő ágazatról van-e szó.

Mindig tisztában kell lenni a lehetséges rizikófaktorokkal. Bár nagyon csalogató és gyors jövedelmet ígér, a turizmus-vendéglátás a legveszélyeztetettebb ágazatok egyike. Minden válság ezt sújtja először és a legjobban, hiszen az emberek utazásra, étteremre stb. kizárólag megtakarításaikat használják fel. (Pillanatnyilag a legkockázatosabb szektornak minősül a cégek bedőlése alapján számolva.)

A jövedelem megtervezésénél a probléma nagyon gyakran már az alapoknál kezdődik, a fogalmaknál. A statisztikai hivataltól megszerzett adatok mindig nominálértékeket jelentenek, azaz az adott év árszínvonalához tartoznak. Nem veszik figyelembe az inflációt!

Ezt magunknak kell kiszámolni. Ha beteszünk a bankba 8%-os éves kamatra 1000 forintot, de az éves infláció 10%, akkor egyértelmű, hogy veszítettünk évi 2%-ot! Minimum 10%-os betéti kamat kell ahhoz, hogy pénzünkből minden évben megvehessük ugyanazokat a termékeket 10%-os inflációval, mint korábban. És ekkor még nem kerestünk rajta semmit! Mert a következő évben 1000 x 1,1 = 1100 Ft-ba kerül mindaz, ami egy évvel korábban 1000 volt! Újabb egy év múlva már 1100 x 1,1 = 1210 Ft-ba kerül, ami 2 évvel korábban 1000-be, ha az infláció 10% - írja a vanholnap.hu.

Tehát, ha nem akarunk az egy éven belül csődbe menő vállalkozások csoportjába tartozni, ismét irány a KSH és lássuk, mi mennyit drágult azokból a dolgokból, ami a tervezett vállalkozásunkat érintheti.

Tudomásul kell venni, hogy ha nem akarunk azonnal csődbe menni, akkor az alapvető gazdasági számításokat bizony el kell végezni, nem fogja megtenni senki helyettünk, vagy csak nagyon sok pénzért, ami hosszútávon drága, értelmetlen, kockázatos, és extra költség. A vállalkozáson folyamatosan dolgozni kell, ha nem látjuk át mi magunk, mi történik, nem fogjuk tudni sikerre vinni!

Folytatjuk!