Nem lesz zsúfolt a makronaptárunk a következő héten, a statisztikai hivatal az áprilisi ipari termelés második becslését, valamint építőipari statisztikát közöl.

Sokan, ahogy nézik a sikeres vállalkozókat, azt gondolják: nem lehet ez olyan nehéz, ha neki megy, nekem is fog. A siker mögött azonban gondos tervezés és mérlegelés áll. Első lépésben még azelőtt, hogy egyáltalán eldöntjük, érdemes próbálkozni egy iparágban.

Nem elég egy zseniális ötlet, ha nem ismerjük a gazdasági környezetet és nem tudjuk elvégezni a legalapvetőbb számításokat, nem lehetünk biztosak benne, hogy olyan üzletbe vágunk, aminek van jövője.

Megindult a növekedés az eurózónában, éves szinten azonban idén még félszázalékos GDP-csökkenéssel kell számolni az övezetben. Ezzel szemben a magyar növekedés jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát – derült ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.

Minden tekintetben rendhagyó a 2013. évi magyar költségvetés. Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet.