Nem volt még példa arra, hogy az országgyűlés zárószavazás előtti módosító javaslat formájában ismerje meg az állami költségvetés főszámait – tette szóvá egy ellenzéki képviselő a 2013. évi költségvetés záróvitájában. A kabinet javaslata a korábban tervezett 1,6 százalék helyett 0,9 százalékos GDP-növekedéssel, a beruházások 0,3 százalékos bővülése helyett 1 százalékos visszaeséssel, valamint 4,2 százalék helyett 5,2 százalékos inflációval számol, s az eredetileg tervezettnél 188 milliárd forinttal nagyobb deficit ellenére is biztosítottnak látja a 3 százalék alatti hiányt. A kormány múlt hét csütörtökön benyújtott indítványa nemcsak a makropályát változtatta meg, hanem fejezetek közötti átcsoportosításokat is végrehajtott.

Kivételes eset?

A kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet. Ezt a lehetőséget idén szeptemberben teremtette meg a parlament a gazdasági stabilitásról szóló törvényben.

Most, a 2013. évi költségvetési tervezet esetében az Európai Bizottság november 7-én közzétett makrogazdasági prognózisa bizonyult kivételes esetnek: a testület elemzése szerint ugyanis a magyar költségvetési hiány az idei 2,5 százalékos mérték után jövőre 2,9 százalék lesz a kormány úgynevezett egyenlegjavító – köznapi szóhasználattal: megszorító – intézkedései ellenére is. Az Európai Bizottságnak való megfelelés tehát az indoka annak, hogy a kormány módosította a jövő évi makropályát, s végül a 2013. évi költségvetés jóval mérsékeltebb GDP-növekedéssel és jóval nagyobb inflációval számol. A kabinet 0,9 százalékos növekedési várakozása még így is derűlátóbb, mint az EU-bizottságé, amelynek prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre csak 0,3 százalékkal bővül. Az EB szerint a magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók okoznak.

A 2013. évi költségvetést a már korábban elfogadott változtatások, valamint a kormány múlt hét végi, zárószavazás előtti módosító javaslata szerint a parlament kedden 248 igen, 79 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el.

Folyamatos módosítások

Már a nyári benyújtás után nem sokkal is jelentős módosításokon esett át a költségvetési törvény tervezete, nem utolsósorban a kormány úgynevezett munkahelyvédelmi akcióprogramjával összefüggésben. Ez a tervezet tartalmazta többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) és a kisvállalati adónak (kiva) a bevezetését – ezekről a parlament októberben szavazott, majd ez után a kivát többször is módosította –, valamint számos, a kormány elképzelései szerint a foglalkoztatást serkentő – elsősorban a fiatalok, az 55 felettiek, a tartósan állást keresők és a szakképzetlenek munkába állását segítő –, az élőmunkára rakódó egyes terheket csökkentő intézkedéseket. A csomag bejelentésekor a költségek fedezetéül a jegybankra és a Magyar Államkincstárra is kiterjesztett tranzakciósilleték-bevételt jelölték meg 100-100 milliárd forinttal, és még ugyanennyi forrással számoltak annak eredményeképpen, hogy IMF/EU-hitelmegállapodást követően csökkennek az ország kamatkiadásai. Mint ismert, a jegybank bevonására ebbe az adózási formába – bár a parlament megszavazta – végül nem kerül sor, a hivatalos hiteltárgyalások pedig egyelőre meg sem kezdődtek, és a közeljövőben előreláthatólag nem is fognak – bár Varga Mihály időnként biztató kijelentéseket tesz e tárgyban, legutóbb épp kedden, amit Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője még aznap cáfolt –, a kincstártól befolyó összeget pedig nehéz valódi költségvetési bevételnek tekinteni.

Az elfogadott 2013. évi költségvetésbe átvezették a kiadási intézkedéseket – mint például az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, valamint a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése –, az adóintézkedéseket – mint a közműadó, a tranzakciós illeték megemelése –, valamint a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati döntéseket. Az országvédelmi alap összegét végül 400 milliárd forintban határozták meg. A kormány reményei szerint 2013 tavaszán a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben. Erre akkor kerülhet sor, ha három egymást követő évben 3 százalék alatt marad a hiány. 2013 a harmadik év lehet, ha valóban teljesül a hiánycél.

Költségvetési Tanács: kockázatok a költségvetésben

A Költségvetési Tanács (KT) előzetesen véleményezte a 2013. évi költségvetésről szóló egységes indítvány, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján a jövő évi büdzsé tervezetét. A zárószavazást megelőzően a testület elnöke a parlament előtt lényegében ezt az álláspontot foglalta össze. Kovács Árpád emlékeztetett arra, hogy a tanács már a költségvetési javaslat korábbi vizsgálatakor is kockázatokra hívta fel a kormány figyelmét, és kérte a kabinetet, hogy gondoskodjék a tartalékok megemeléséről a hiánycél megtartása mellett. Kovács Árpád szerint a tanács által megállapított kockázatok realitását mutatja, hogy a kormány lefelé korrigálta a makrogazdasági pályával kapcsolatos várakozásait, valamint a hiánycélt, s a négyszeresére emelte az országvédelmi alap előirányzatát. A KT elnöke hangsúlyozta: a hiánycél és az államadósság-szabály betartása 2013-ban is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé.

A KT véleménye szerint a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az kell, hogy a jelentősen megemelt tartalékokat ne használják fel, mert ezek a már látható kockázatok kezeléséhez szükségesek, így nem teszik lehetővé a költségvetési kiadások év közi növelését. A testület úgy véli, hogy a hiánycél elérése érdekében hozott egyes intézkedések hatása növeli a növekedés megindulásával és fenntarthatóságával kapcsolatos már meglévő jelentős kockázatokat, a stabilitás érdekében tett lépések egy része pedig gyengítette a gazdaság teljesítményét, és kedvezőtlenül hatással lehetnek a 2013. évi makrogazdasági kilátásokra is.

A tanács szerint a piaci konszenzusnál kedvezőbb kormányzati makropályából adódóan a főbb adóbevételeknél – például társasági adó, áfa, jövedéki adó – a felültervezés kockázata állhat fenn, az adóbeszedés hatékonyságának javítását célzó intézkedésektől remélt többletbevétel mértéke pedig nem megalapozott. A tranzakciós illeték bevételi oldalának teljesülésénél is több tényező kockázatot hordoz, és több intézkedés – mint az iparűzési adó szabályainak változása, a cafeteria eredetileg 27 százalékosra tervezett járulékterhének 14 százalékra csökkentése – pedig mérsékelheti az adóbevételi többletet. Nem kalkuláltak az energiaszolgáltatók adóterhelésének növelése miatti forgalomcsökkenéssel sem, az online szerencsejátékok megadóztatásából és a Szerencsejáték Zrt. osztalékadó-bevételének tervezett növekedéséből származó többlet teljesülése is kétséges, miként az uniós fejlesztéseknél fizetendő önrész 15 százalékról 5 százalékra csökkenése sem megalapozott.

A tanács álláspontja szerint további kockázatot hordoz a makrogazdaság változékonysága, az eurózóna válságjelenségei következtében megváltozó befektetői-megtakarítási szerkezet, a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, az állampapír-piaci hozamszint prognózistól eltérő alakulása, valamint a tervezett forint–euró árfolyam kedvezőtlen változása.