A munkanélküliek száma viszont továbbra is növekszik az eurózónában, és 12,6 milliónál tetőzhet 2014 közepén. „A valutaunió eddigi leghosszabb válsága 2013 második negyedévében, úgy tűnik, véget ért, és megindult a lassú növekedés, éves szinten azonban még negatív mutatókra kell készülni. Az eurózóna átlagát jelentősen meghaladóan Magyarországon már egyértelmű GDP-növekedéssel számolunk 2013-ban, a várhatóan fél százalék körüli magyar bővülés ráadásul jelentősen felülmúlja a korábbi előrejelzéseket is” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Habár az eurózónában a harmadik negyedévtől megindult a növekedés, éves szinten még 0,5 százalékos visszaeséssel kell számolni idén, 2014-ben pedig már 0,9 százalékos bővülésre lehet készülni. Továbbra is megmarad azonban az éles különbség a térség központi és periférikus államai között. Amíg Németországban már idén is 0,6 százalékos lesz a GDP-növekedés, addig Portugáliában és Olaszországban csak 2014-ben, Görögországban csak 2015-ben stabilizálódhat a gazdasági helyzet – mutat rá az EY Eurózóna Előrejelzése.
A munkanélküliek aránya azonban még tovább emelkedik a térségben, az állástalanok száma 12,6 százalékon tetőzik majd 2014 közepén. A törésvonal itt is megfigyelhető: Németországban 5,4 százalékos, Spanyolországban és Görögországban viszont 27,6 és 29 százalékos munkanélküliségi csúcsra lehet számítani jövőre.
Az Ernst & Young felmérésével szemben a Növekedés 2013 konferencián a magyar szakértők megosztottak voltak a tekintetben, volt-e Magyarországon növekedési fordulat vagy sem. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügy-politikai államtitkára szerint a növekedési fordulat bekövetkezett idén, a folyamatok pedig az elkövetkező években felgyorsulnak. Ezzel szemben Halpern László közgazdász szerint a hosszú távú növekedéshez kiszámítható feltételekre, az innovációs és a K+F támogatására és a kedvező befektetői környezet kialakítására lenne szükség, ez utóbbiban pedig nagyon rosszul állunk.
Most ugrik a pannon puma
Eközben a jegybank a növekedési hitelprogramban találta meg a stabil bővülés titkának nyitját. Az első, 750 milliárdos keret után ugyanis újabb, összesen 2000 milliárd forintos keretet biztosít a jegybank nulla százalékra a hitelintézeteknek 2014 december 31-ig; az első, 500 milliárd forintos keret 2013 október elsején nyílik meg. A nyári 750 milliárd forintos hitelkeret és a most megszavazott 2000 milliárd összesen 1,8-2,4 százalékpontnyi többletnövekedési hatást okozhat a magyar gazdaságnak, természetesen több évre leosztva Matolcsy György jegybankelnök szerint. Ennek egyértelmű jelei véleménye szerint 2013-ban még nem, inkább 2015–16-ban jelentkeznek majd.
