Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikai államtitkára szerint a növekedési fordulat bekövetkezett idén, a folyamatok az elkövetkező években felgyorsulnak. 2006 óta az idei évvel bezárólag az örökölt költségvetési helyzet miatt a kormány folyamatos kiigazítási kényszerben volt. A magas hiány és a növekvő államadósság hozzájárult az ország sérülékenységéhez - emiatt költségvetési konszolidációra és adósságcsökkentésre volt szükség.
Az eladósodás "ördögi köre" azonban Orbán Gábor szerint mostanra megtört: az államadósság csökkentése, a költségvetési kiigazítások a hozamok csökkenésén keresztül nagyobb mozgásteret biztosítanak - komoly terhek kerültek le a magyar gazdaságpolitikáról. A külső igazodás kényszere megszűnt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, amivel fontos fék került le a magyar gazdaságpolitikáról – mondta az államtitkár. Orbán Gábor szerint nem lehet unortodoxnak nevezni, ami történt, szükség volt a kiadások erős kontrolljára, a korábbinál több konfliktus vállalására ahelyett, hogy nem létező pénzből a szőnyeg alá söpörték volna őket, emellett szükség volt nem sztenderd eszközök bevetésére is – fogalmazott az államtitkár.
Jól vagyunk
Az államtitkár szerint 2013-ban megállt a beruházások zsugorodása. A gépberuházásokban, feldolgozóiparban már jól látszik a dinamika, az építési beruházások további növekedése is várható. A magyar beruházások dinamikája az exportáló vállalatok eseteben régiós szinten is kiugrónak számít – mondta. A növekedéshez a foglalkozatás növekedése is hozzájárul, amiben Orbán Gábor sem tagadta, jelentős szerepet játszanak a külföldön munkát vállalók tömegei is. Véleménye szerint azonban ezt nem feltétlenül kell negatívumként jellemezni.
Az elmúlt években mindenki arról panaszkodott, hogy alacsony a mobilitási hajlandóság – fogalmazott az államtitkár hozzátéve, az adatok szerint a külföldön dolgozók jelentős része utalja haza a fizetését, tehát a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona emelkedhet a külföldön dolgozók számának növekedésével is.
Nem vagyunk jól
Egyáltalán nem lát viszont növekedést Obláth Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tudományos főmunkatársa. Elmondta: az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem „jó”, a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”. A két jelenség gyakorlatilag egymás tükörképe. Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás, különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont az adósságleépítés folyamat és a hazai gazdaságpolitika áll, a kettőt azonban meglehetősen nehéz különválasztani.
A növekedéshez Halpern László közgazdász szerint a hosszú távú növekedéshez kiszámítható feltételekre, az innovációs és a K+F támogatására és a kedvező befektetői környezet kialakítására lenne szükség, ez utóbbiban nagyon rosszul állunk.
A konferencia előadásainak részletes összefoglalója itt olvasható.
