A Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsbecslése alapján 2,7 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti össztermék (GDP) tavaly a negyedik negyedévben éves bázison, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal bővült, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. Éves szinten az előzetes adatok alapján a 2013-as GDP növekedés 1,1 százalékra tehető, szezonális hatásoktól megtisztított adat 1,2 százalék. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint a bővülést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta a múlt év utolsó negyedében. (A konjunktúramutatók alapján idén az ipari teljesítmény és a kiskereskedelem tovább bővülhet.)
„A 2,7 százalékos negyedéves GDP-növekedés hétéves csúcsnak felel meg” - emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője, aki a javuló külső és belső kilátások hatására az idén kiegyensúlyozott szerkezetű, 2,2 százalékos növekedésre számít.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint is kedvezőek a kilátások; az ipar és az építőipar növekedésére, valamint a belső fogyasztás és a beruházások fokozatos emelkedésére számít, és úgy véli, az idén 2-2,5 százalék között lehet az éves növekedés.
Az Erste Bank elemzői óvatosabbak: az idén 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat.
A vállalkozások kedvező folyamatokról számoltak be az év elején.
Varga Mihály szerint akár 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés, bár a kormány továbbra is konzervatívan számol, és egyelőre nem változtat az idei 2 százalékos növekedési prognózisán. A nemzetgazdasági miniszter pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: egyes piaci elemzők jóval optimistábbak a kormánynál, és 2 százalék fölötti növekedést várnak, de miniszterként még nem látja okát annak, hogy a hivatalos, 2 százalékos kormánybecslésen változtassanak.
„Biztató, hogy a beruházások nemcsak a költségvetési területen, hanem a versenyszférában is növekedtek. A beruházások felfutásában összességében fontos szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, valamint az EU-s források lehívásának felgyorsítása is. A másik fontos belső tényező a lakossági fogyasztás felfutása, ami a kiskereskedelmi adatokból jól látszik” – írta Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet elemzője.
Összességében biztatónak tekinthető, hogy a magyar gazdaság növekedése több lábon áll, és már nem csak külső tényezőkön múlik. Így amennyiben az év második felében tapasztalt folyamatok tartósak maradnak, Magyarország egy fenntartható, egészséges szerkezetű növekedési pályára állhat az elkövetkező időszakban.
Januárban éves bázison stagnáltak a fogyasztói árak, havi összevetésben pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint. (A túl alacsony infláció a gazdaság szereplőinek veszélyes is lehet.) Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex, februártól azonban már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. Az elemző éves átlagban 1,3 százalékos fogyasztói árindexre számít az idén.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője 1 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitűzését feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, az elemző szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van, ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.
