Magyarország bruttó hazai terméke 2013 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt.(Még az előzetes adatoknál is nagyobb volt tehát a növekedés.)
A harmadik negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 27,6 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,4, ezen belül a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal emelkedett. A feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás területén volt a legnagyobb a növekedés, ennek hajtóereje az exportértékesítés volt. A jelentősebb teljesítményű ágazatok közül a gyógyszergyártásban volt nagyobb csökkenés, az exportkereslet visszaesésének következtében. Az építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett. (Az ipari termelésben szeptemberben rég várt fordulat következett be.)
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül a kereskedelem teljesítményének bővülése kisebb mértékű, mint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,9 százalékkal, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos negyedévéhez képest. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,2 százalékkal csökkent.
Emelkedett a kiskereskedelmi forgalom
Idén októberben az első gyorsbecslés szerint 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,2 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene októberben a szeptemberi 0,4 százalékos visszaesés után. A nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest a szeptemberi 0,1 százalékos növekedés után. A több mint 3 százalékos emelkedés hosszú idő óta a legmagasabb érték, ennél nagyobb bővülés a nem élelmiszer termékeknél legutóbb 2011 decemberében volt.
Jövőre 2,5 százalékra gyorsulhatunk
A legfrissebb adatok rávilágítottak, hogy a hazai növekedés sokkal szélesebb bázison nyugszik, mint a 2010-2011-es kilábalás. A mezőgazdaság teljesítménye nem tér el a hosszú távú átlagtól, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt a szektor hozzáadott értéke egy év alatt 27,6 százalékkal nőtt, így az ágazat kis súlya ellenére 1,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez – írta az adatokat kommentálva Balatoni András, az ING vezető közgazdásza.
A növekedés több, mint 75 százaléka ebből a technikai (bázis)hatásból fakad. Kedvező jel azonban, hogy a többi nemzetgazdasági ágban is fordulat látszik, azonban ennek mértéke jóval visszafogottabb, mint ami a headline rátából látszik. A szolgáltatási szektorban lassú emelkedés figyelhető meg negyedéves és éves bázison egyaránt, elsősorban az emelkedő belső keresletnek és a növekvő bizalomnak köszönhetően. Ez alól csupán a pénzügyi, biztosítási tevékenység, és az ingatlanügyek képez kivételt. Az ipar emelkedését a havi termelési adatok is jól mutatták, az elmúlt években hazánkban végrehajtott jelentős beruházások termelése folyamatosan fut fel, ezzel pedig felhasználási oldalón az exportot támogatja. A kivitel 6 százalékos bővülése kedvezőnek mondható, és a gyenge külső konjunkturális körülmények között az exportpiaci részesedés emelkedését mutatja.
A fogyasztás emelkedése a harmadik negyedév során némileg elmaradt a várttól, annak ellenére, hogy a háztarások vásárlóereje jelentősen bővült az idei évben, ráadásul a fogyasztói bizalom is érdemben emelkedett. A fordulat valószínűleg a negyedik negyedévben következik be, erre enged következtetni a kiskereskedelmi forgalom októberi 2.5 százalékos emelkedése is. A növekedési hitelprogram érdemben hozzájárult a beruházási fordulathoz: az állóeszköz-felhalmozás 8,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez a hosszú távú növekedési kilátásokat tekintve kedvező, mivel a beruházási ráta csökkenése megállt, sőt némi emelkedés is mutatkozik a szezonálisan kiigazított mutatóban. Az indikátor azonban továbbra is rendkívül alacsony, akár a korábbi időszakok adataihoz, akár a Visegrádi régió országainak hasonló mutatóihoz viszonyítunk. Emiatt a hosszú távú növekedési kilátások továbbra is borúsak. Összességében az idei évben 1.0, míg jövőre 2,5 százalékos GDP növekedésre számítunk.
