Régen adtak ki a gazdasági elemzők olyan optimista előrejelzéseket, mint az elmúlt év végén. Amíg az év elején még nagyjából minden elemző egyetértett abban, hogy tavaly még a stagnálás is pozitívum lenne, addig az év végére az iparban, a beruházásokban és a mezőgazdaságban bekövetkezett fordulat növekedésbe lökte a magyar gazdaságot. Az alacsony inflációs környezet következtében a lakosság reálbérnövekedést tapasztalhatott, így a karácsonyi szezonra a fogyasztás is fellendült – igaz, ez még ősszel is csak alig volt érzékelhető a kiskereskedelmi forgalomban. A gazdasági szereplők viszont egy évtizede nem voltak ilyen optimisták!
A decemberi eseményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatja!
Közben a nemzetközi gazdasági környezet is óvatos optimizmusra ad okot: az amerikai fellendülés miatt bejelentett „tapír” azaz a Fed eszközvásárlási programjának lassítása miatt nem következett be év végén pánik a befektetők körében, a legfontosabb exportpiacunknak számító német gazdaság pedig – hozzánk hasonlóan – várhatóan remek év elé néz idén. (Az iparban mindenképpen van még tere a bővülésnek.)
A kedvező hírek hatására az elemzők sorra javították várakozásaikat. 2013 negyedik negyedévében a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhatott, így az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2 százalékot is meghaladhatja, és 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez – vélik a Takarékbank elemzői.
A már bejelentett intézkedések és a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5 százalékos lesz), bár év vége felé már a 3% közelébe emelkedik vissza. Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt, illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges alapkamat-csökkentésre is.
Visszafogottan optimista a GKI
A Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisa szerint a 2013-as növekedés várható volt, a dinamika azonban meglepő. A GKI ezért 0,3 százalékról 1 százalékra emelte 2013. évi GDP-prognózisát. 2014-re 2,9 százalékos GDP-arányos ESA-hiányt prognosztizál, de ehhez nagy valószínűséggel nyáron évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta már csak minimálisan mérséklődik. A túlzott deficitre vonatkozó új, de ránk még nem érvényes második EU-szabály szerint viszont Magyarországnak nemcsak minimális javulást, hanem az adósságráta kb. évi 1 százalékpontos csökkenését kellene elérnie három év átlagában, aminek a megvalósulásától még igen távol leszünk. A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása csaknem megáll, a külső finanszírozási képesség a növekvő EU-támogatások ellenére a GDP 4,7 százaléka körül marad. A tőkeáramlásban még a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll. A beruházások ez évben is az EU-támogatású fejlesztések miatt emelkednek, de csak 2 százalékkal, a 2013. évinél enyhébben. A beruházási aktivitás a magángazdaságban továbbra is erőtlen marad. (A teljes előrejelzés itt olvasható!)
Az EY előrejelzése szerint 2,1 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés 2014-ben, ami nemcsak az eurózóna 0,9 százalékos átlagát, de a német gazdaság 1,7 százalékos bővülését is meghaladhatja. Magyarországon a GDP 2013. III. negyedévében 1,8 százalékkal, az I–III. negyedévben 0,6 százalékkal bővült. A 2014. évi fellendülés alapját a pozitív külkereskedelmi mérleg, a befektetések, valamint a belső kereslet visszafogott emelkedése adhatja. A magyar gazdaság számára szintén pozitív fejlemény, hogy idén az eurózóna is lassú növekedésnek indul.
A növekedés legfőbb termelői forrása 2013-ban a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítették a bővülést – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzéséből. Az európai uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett az MNB Növekedési Hitelprogramja – elérve célját – enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait.
A magyar gazdaság növekedése 2014-ben egy kiegyensúlyozott pálya mentén – a belső és külső forrásokra egyaránt támaszkodva – dinamikusabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra fellendülésével párhuzamosan a 2013. évinél dinamikusabb, 5 százalékot meghaladó exportteljesítmény is támogatja a növekedést.
Az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a Növekedési Hitelprogram enyhíti a finanszírozási korlátokat, így 2014-ben tovább emelkedik a beruházási ráta, növelve a gazdasági potenciált. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés idén elérheti a 2,5 százalékot. Az infláció 2013–2014-ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt marad, de az év végére felgyorsul.
Brüsszel szerint kezdjük összeszedni magunkat
Fellendülést jósol Magyarország számára az Európai Bizottság is, ugyanakkor Brüsszel szerint komoly veszélyt jelenthet a magyar költségvetési hiányra a devizahitelesek megmentése és a hús áfájának csökkentése, a foglalkoztatást csak a közmunkaprogram növeli, és a vállalati beruházások sem állnak valami fényesen. Tavalyra a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,7, ez évre 1,8, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedését jósolta az Európai Bizottság. A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint 2013-ban a GDP 2,9, idén kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz.(Nem kizárt, hogy a kormány hatalmas öngólt lő a rezsicsökkentéssel.)
Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik. A beruházások a 2013. évi stagnálás után is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására.
A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.
