Hatalmas veszély leselkedik a magyar gazdaságra

Magyarországon ugyan véget ért idén a recesszió, de a kormány gazdaságpolitikája – elsősorban a devizahitelesek megmentése és a rezsicsökkentés – óriási veszélyeket hordoz magában.

Még nem vagyunk túl a nehezén?  – Kép: PP-archív, Fotó: Bartos Gyula

Magyarországon (Európához hasonlóan) véget ért a recesszió, de a 2012. évi jelentős és 2013. I. félévi kis visszaesést 2013. II. félévében is csak 0,8 százalék körüli növekedés követi. Ráadásul 2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak – a tavalyi nagyon rossz után idén viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény. (Az igazán szerény magyar növekedés azonban még mindig nagyobb mértékű az eurózóna növekedésénél.)

Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot. A magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög. (A pannon puma inkább csak kúszik, mint ugrik.) Mivel a 2013. évi 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011 –14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz. Mindez arra utal, hogy a gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe. Miközben a választási gazdaságpolitika: az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.

A választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki fő áldozatául. Egyre drágábbá teszi szolgáltatásait (az augusztusi 1,3 százalékos átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások árindexe 28,7 százalék volt!), bűnössé nyilvánítja múltbeli és jelenlegi tevékenységét. (Brutálisan drágán jutunk a pénzünkhöz!) Így a bankrendszer nem tudja hatékonyan ellátni funkcióit. Minden költséget figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a befektetőknek, a preferencia nélküli hitelkamat viszont nagyon magas a beruházóknak. (Az adóváltozásokról bővebben itt olvashat!) A magyar bankrendszer paradoxona, hogy miközben likviditási és tőkehelyzete jó és javuló, ez reálgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlen folyamatok, a hitelállomány drasztikus leépítése, az állami túladóztatás okozta veszteségek anyabanki tőkeemeléssel való ellensúlyozása révén megy végbe. Különösen a német és osztrák tulajdonú bankok csökkentik hitelállományukat, s a kivont likviditást döntően a régió más országaiba csoportosítják át. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy nem regionális, hanem speciálisan magyar problémáról van szó.

Évtizedes hátrányba hoznak minket a különadók
Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak. Az évek óta csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és 3200 munkahely megszűnését eredményezték. A leépülő kapacitások, a romló versenyképesség miatt a hazai boltok polcain 90 százalékról 65 százalékra esett vissza a magyarországi termékek aránya az uniós csatlakozás óta.
Nemcsak a pénzügyi rendszerben, de a termelésben és a keresletben sem láthatók a tartós kibontakozás jelei. A II. félévben a mezőgazdaságban és az építőiparban is lassuló dinamika várható. Az előbbinél a főleg a kukorica szempontjából kedvezőtlen aszályos időjárás és az állattenyésztésben folytatódó visszaesés miatt, az utóbbinál a kissé már a tavalyi második félévben megindult élénkülés okozta bázishatás következtében. Az üzleti szolgáltatások GDP-termelése stagnál. A reálkeresetek emelkedése a II. félévben növekvő, éves szinten már kissé emelkedő kiskereskedelmi forgalmat eredményezhet. Az iparban az első félévi visszaesés után az év során exportélénkülés várható, az év egészében a bruttó termelés 1 százalékkal nő. A közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni –, továbbá a külföldi munkavállalás következtében. A reálkereset és a reáljövedelem 2 százalékkal nő. A sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban alig növeli fogyasztását. A GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások pedig 10 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal el is marad attól.

Az infláció a 2012. decemberi 5 százalékról 2013 augusztusára 1,3 százalékra esett, részben az erőltetett rezsicsökkentés következtében. A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsül.(Utoljára a Kádár-korszakban volt ilyen alacsony az infláció.) A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohányárrés, fix magas taxidíj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A Monetáris Tanács célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A magyar monetáris politikának ugyan 2012 nyarától kedveztek a nemzetközi pénzügyi folyamatok, de a forint érzékenyen reagál a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hírekre, például a devizahitelek kivezetésének tervére. Ennek megfelelően a nyáron a forint gyengülése ismét elszakadt a régiós tendenciáktól. A magyar gazdaság- és monetáris politika gyenge hitelességét jelzi az is, hogy a kamatcsökkentés nyáron már csak a rövid lejáratú állampapírok hozamára hatott, a hozamgörbe erősen meredekké vált, a hosszabb lejáratú magyar állampapírok hozama a régiónál markánsabban emelkedett. Az államháztartás ESA hiánya idén a GDP 3 százaléka körül (a 2,7–3,4 százalékos sávban) alakul. A fő kockázati tényező egy fékezett hatású választási költekezés. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. 2013 végére 79-80 százalék közötti adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, enélkül kb. 6 százalékponttal emelkedett! Magyarország külső egyensúlya 2009 óta kényszerűen kedvező, folyamatosan a GDP 2–5 százaléka közötti finanszírozási többlet alakult ki.

Honnan lesz itt növekedés?
Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.
A világgazdaság 2013-ban az előző évhez hasonló ütemben bővül, 2014-ben dinamikája gyorsul. A folyamatok fő kockázata az amerikai jegybank monetáris politikájával kapcsolatos bizonytalanság. Az európai válságkezelés intézményrendszere erősödött, ez azonban még nem érezteti hatását a reálgazdasági szférában. A német választásokat követően, már ez év végén gyorsulhatnak a reformlépések. A gazdasági várakozások az EU-ban javulnak. Magyarországon a nyár folyamán inkább csak stagnáltak, szeptemberben azonban új lendületet kaptak.

A kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”: hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is. Minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van.

A 2013 márciusától hivatalba lépett új jegybanki vezetés nyilvánvalóan lojális a kormányhoz. Az alapkamat csökkentése folytatódott, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása – ami akár még helyes is lehetne – a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálhatja. A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nulla kamatozású hitel nem fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de nem serkenti a növekedést sem, mivel nem érinti a bizalomhiányt. A további 2000 milliárd forint nulla kamatozású hitel viszont már kifejezetten kockázatos! Önmagában legalább évi 120 milliárd forint veszteséget okoz a jegybanknak, közvetve a költségvetésnek. Az összeg túl nagy, másfélszerese a kkv-szektor teljes 2011. évi beruházásának.

Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kormányzat folytatni kívánja az állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a cégekre kívánja hárítani. A GKI megítélése szerint azonban nem a devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma.

Nem jó vállalkozni Magyarországon. De hol jó?
Vállalkozásba fogni továbbra is Szingapúrban a legegyszerűbb: a Világbank Doing Business című idei felmérése – immáron hetedik éve – sorolja az ázsiai államot a versenyképességi rangsor élére. Magyarország 5 helyet rontott, az 54. lett az ezt vizsgáló rangsor szerint.
2014-ben az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan – élénkítése hatására időlegesen az EU átlagát megközelítő, 1,3 százalékra gyorsulhat a magyar növekedés. A választási gazdaságpolitika következtében kialakult egyensúlyi feszültségek – a költségvetési egyensúlytól a mesterségesen leszorított inflációig és kamatokig – kezelése a választások után elengedhetetlennek látszik, miközben a növekedés tartósítása elképzelhetetlen az üzleti bizalom, a kiszámíthatóság és a bankrendszer működőképességének helyreállítása nélkül. A GKI 2014-re 2,9 százalékos hiányt prognosztizál, de könnyen lehet, hogy ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lesz szükség.

Az államadósság rátája 2014-ben a 2,9 százalékos deficit megvalósulása esetén már pusztán az éves deficitből adódóan 0,5 százalékponttal mérséklődik. Magyarország devizatartalékai folyamatosan csökkennek: 2013. augusztus végén 30,6 milliárd eurót tettek ki. Az idei augusztusi érték 2009 októbere óta a legalacsonyabb. Ez a devizatartalékkal szemben támasztott követelményeket meghatározó mutatók alapján még talán megfelelő. 20 hónap alatt 7 milliárd euró csökkenés azonban erősen növeli a kockázatokat. A kedvező globális pénzügyi-gazdasági környezet fennmaradása esetén a magyar államadósság a nemzetközi pénz- és tőkepiacról finanszírozható, bár jelentős kockázatok mellett. Például ha a devizatartalék tartósan 30 milliárd euró alá esne, az már komoly mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését. A kormány devizakötvény-kibocsátás révén kívánja emelni a devizatartalékokat. A devizatartalék egyszeri forintosítás keretében történő nagymértékű felhasználása a devizahitelesek terheinek csökkentésére veszélyesen alacsony szinthez vezethet.

A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása megáll, a külső finanszírozási képesség a növekvő EU-támogatások ellenére lényegében nem változik, a GDP 4,7 százaléka körül marad. A javuló európai konjunktúra nyomán a kivitel kb. 5 százalékkal, az emelkedő belföldi kereslet miatt a behozatal ezt meghaladóan bővül. A cserearányok nem változnak. A tőke-áramlásban még a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll. A beruházások az EU transzferek fokozódó beáramlása ellenére 2014-ben csak 2%-kal emelkednek. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében el tudjuk költeni. Jelenleg 7500 milliárd forintra van aláírt támogatási szerződés, de még több mint 1000 milliárd forint idei odaítélésre vár. Ennek kb. a fele be fog ragadni.

Mivel valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5% után 4,5 százalékkal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6% körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4 százalék körüli lesz. A reálkeresetek 2,5 százalékos infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2 százalékkal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további kb. 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2 százalékos, s a fogyasztás 1,5% körüli emelkedése valószínű.

A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken. A változás a 2013. évi 0,5 százalékpont után 2014-ben 1 százalékpont lesz. A mezőgazdaságban a 2013. évi viszonylag jó termés után 2014-ben stagnálásra lehet számítani. Az ipari termelés 3 százalékkal bővül. Az építőipar 2005 óta tartó szűkülése 2013-ban véget ért, 2014-ben a növekedés kissé gyorsul (4%-ról 5 százalékra). A kiskereskedelmi forgalom a második éve növekvő reáljövedelmek hatására kb. 2 százalékkal emelkedik, a többi szolgáltatás stagnálni, kissé bővülni fog. A pénzügyi szektor azonban hibernált állapotban marad, GDP-termelése tovább csökken. A közszolgáltatások a növekvő közmunka ellenére is csak nagyjából stagnálnak. Végeredményben a külső kereslet bővülése és a belföldi kereslet – részben átmeneti eszközökkel elért – serkentése a GDP 1,3 százalékos növekedését eredményezheti. Mivel a belföldi kínálat csak részben tud megfelelni a keresletnek, az export importtól való elmaradása fokozódik, az olló az idei 0,5 százalékpontról 1 százalékpontra nyílik. Ez más oldalról a belföldi felhasználás 2 százalékos, a GDP-nél gyorsabb emelkedését jelenti.

Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2 százalék alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a II. félévben 3 százalék körül, 2014 egészében 2,5 százalék körül lehet az infláció.

Az augusztus végén 3,8 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat további mérséklésére közgazdasági alapokon már kevés a lehetőség. Tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén a kamatemelés már idén is bekövetkezhet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét emelkedő infláció is. A forint árfolyama továbbra is erőteljesen ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. A választások előtt ennél gyengébb, 300 forint körüli, inkább efeletti árfolyam valószínű, amit 2014 II. félévében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan némi erősödés követhet.

Szélsőséges esetben a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetés-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését, ami a forint zuhanása, illetve a pénztőke kiáramlásának megakadályozása érdekében már 2013 végén, 2014 elején jelentős kamatemelést válthat ki. Ez valójában az eddig jelzettnél minden tekintetben sokkal rosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentené, amivel a GKI előrejelzése nem számol.

Nem mindenkit egyformán érint a recesszió
Számtalan munkáltató megtéveszti magát, amikor az átlagadatoknak hisz. Ugyanis jelentős különbségek tapasztalhatóak a gazdaságban akár a magyar és a külföldi tulajdonú, akár a fővárosi és a vidéki, avagy az eltérő vállalatméretű, sőt akár egyazon szektoron belül működő szervezetek esetében is – hívta fel a figyelmet Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója. Különösen így van ez a bérek és juttatások tekintetében, amint azt a Nemzeti Üdülési Szolgálattal együttműködésben készített „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben?” című felmérése is mutatja.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo