A GFI index a tavalyi év elejétől érezhetően, folyamatosan csökkent, most az első negyedévben viszont ismét a bizalom kis erősödését jelzi. A versenyszféra szerint javul a gazdaság összesített teljesítménye az előző és utolsó negyedévének kedvezőtlen alakulása után. (A GKI friss elemzése is az üzleti várakozások javulását mutatta). 2016 negyedik negyedévében ugyanis az előző negyedévhez képest a bruttó hazai termék összetevői közül az építőipar hozzáadott értéke – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 1,1%-kal, az iparé 0,7%-kal, a mezőgazdaságé 0,4%-kal, a szolgáltatásoké 0,7%-kal emelkedett. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 1,2%-kal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás – a rendkívül alacsony bázishoz képest is – 0,5%-kal, a kormányzattól származó természetbeni juttatások értéke 0,3%-kal, a közösségi fogyasztás 0,4%-kal mérséklődött; az export 0,6%-kal emelkedett, míg az import ugyanennyivel visszaesett.
A múlt év gazdasági adatai ismételten mutatják, hogy a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az uniós forrásoktól. (A Portfolió konferenciáján felszólaló szakértők is úgy vélték, bár természetesen az uniós forrásoknak nagyon fontos szerepe van a forráshiány kezelésében, de problémákat is okoznak az ösztönzőrendszerek lefojtása révén.)
Kedvezőbb pénzügyi folyamataink fennmaradnak
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévi csökkenés után kissé javulnak, jelezve az összességében változatlanul pozitív fiskális és monetáris helyzetünket. Bár az Áfa bevételek a tervezettől kissé elmaradtak, és a monetáris aggregátumok szerint is változatlan a pénzügyi kereslet, az adósságszolgálatunk és a megelőző negyedévekhez viszonyított kivitelünk javulást mutat. A vállalati hitelállomány is elérte a válság előtti szintet és egy régóta várt beruházás élénküléshez is jelentős kínálatot tudna biztosítani a pénzügyi szektor. A kkv-szektor hitelállományának alakulása ezt a bővülést azonban még nem mutatja.
A 2016-os 2,4%-os költségvetési hiány ez évben minden bizonnyal magasabban alakul majd.Az első hónapok költségvetési bevételei azonban még kedvezőek, és feltehetően év végéig sem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával.
A jövedelmi különbségek nem javulnak
A GFI indexünkben a háztartási gazdálkodás indikátorai változatlan folyamatokat tükröznek. A családok összesített vagyoni helyzete változatlan ütemben nő, de e mögött lassan nyílik tovább a legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség. Az év elejei nettó bérek növekedési üteme elmarad a megelőző év azonos időszakától. Új, az elmúlt évek bővülésétől eltérő helyzetet okoz a megkezdődött fogyasztói áremelkedés. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex februárban 0,4%-kal emelkedett az előző hónaphoz és 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év második hónapjában a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció 1,8% volt. Az első negyedévi 2,6%-os infláció a következő hónapokban lassan tovább erősödik. Ez pedig mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét érezhetően befolyásolja majd.
Az eltelt negyedévben a versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 136 400 forint volt, 12,9%-kal több, mint a megelőző évben; a szellemi dolgozók nettó 274 100 forintos keresete 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 195 300 forint volt az átlagkereset, jelentősen, 12,2%-kal több az egy évvel azelőttinél.
A GFI vállalati indikátorai összességében javulást jeleznek, de változatlanul sok probléma terheli a versenyszférát. A jelentős minimálbéremelés és a munkáltatókat terhelő adók mérséklése alapvetően nem hoz radikális javulást. Egyes munkaadói szervezetek úgy vélik, hogy a társasági adó 9%-ra történt csökkentése helyett kedvezőbb gazdálkodási helyzetet eredményezhetett volna a munkaadói bérjárulékok erőteljesebb csökkentése. Ez ugyanis biztosan a vállalkozóknál maradva az eredményességüket, gazdálkodásukat javíthatta volna.
A vállalkozói szféra gazdálkodása – az időnként kedvező, a kissé javuló német IFO-index által is jelzett export piaci konjunktúra ellenére, és - az egyre kedvezőbbnek kommunikált adózási helyzettel szemben sem javul érezhetően.Az ipari termelés növekedése is lassabb lesz a korábbi éveknél, a beruházások azonban már nem esnek vissza a tavalyi mértékhez hasonló radikális mértékben. Az előrejelzések szerint év végéig a behozatal növekedési üteme meg fogja haladni a kivitelét.
Az első negyedévben – a jelenlegi munkaerő-piaci módszertan szerint - mért munkanélküliség igen kedvező. A 4,5%-os ráta nemzetközileg is jó szint. A 15-24 éves korosztály munkanélkülisége is erőteljesen csökkent az elmúlt években, a 2010 évi még 26% volt. A 2017. I negyedévinél, azaz a mért 12%-nál azonban feltehetően lejjebb már nem kerül.
A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási aránya az elmúlt negyedévben 82,6% volt, amely 1,4 százalékponttal, míg az 55-64 évesek 50,4%-os foglalkoztatási rátája 3,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatás további bővülését azonban nem tartja valószínűnek a vállalkozói szféra. A minőségi és az egyes, az elmúlt években kialakult un. „hiányszakmák” iránti munkaerő kereslet tovább erősödik. E nehézségek egyelőre leküzdhetetlennek látszanak.
