Jobb gazdaságpolitikai eredményeket mutat északi szomszédunk.

A versenyszféra munkavállalóinak közel kétharmada munkahelyet váltana.

4,2 százalékos munkanélküliségi ráta és 3,7 százalékos reálbérnövekedés a hazai munkaerőpiacon.

A dolgozók 75-80 százalékának esett vissza a reálbére az elmúlt egy év során.

Az egy évvel korábbihoz képest 7,1 százalékkal 42 658 koronára (682 528 forint) emelkedett a statisztikai átlagbér a harmadik negyedévben.

Hol rontottuk el?

Nőtt a bruttó kereset, csökkent a reálbér Csehországban.

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint.

Cseh jegybank: 9,4 százalékkal csökkennek az idén a reálbérek.

A válság óta csak a járműipar volt képes kiemelkedő bővülésre a magyar iparban, de a további növekedés minden területen korlátokba ütközhet. Az emelkedő béreket gépesítéssel, a munkaerő mobilitásának javításával kellene ellensúlyozni– így összegezhető Bod Péter Ákos közgazdász professzor előadása, amelyet az Erste Bank budapesti járműipari fórumán tartott.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után enyhén javuló tendenciát mutat, 2017.I. negyedévében 0,99 az értéke. Az index által jelzett tendencia a vállalkozások gazdálkodásában pozitív elmozdulást, a pénzügyi folyamatoknál javuló míg a háztartásoknál változatlan helyzetet jelez a következő időszakra. A múlt év gazdasági adatai ismételten mutatják, hogy a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az uniós forrásoktól.

A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak.

A vártnál nehezebb év következhet a magyar gazdaságban – legalábbis ez derül ki a decemberben közzétett gazdasági előrejelzésekből és statisztikákból. Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások kifulladása és a munkaerő elvándorlása miatt ugyanis lassulhat a növekedés, lemaradunk régiós versenytársainktól. A cégek azonban optimisták, a munkavállalók is azok lehetnek, tovább növekednek ugyanis a fizetések.

Az elemzők szerint, mivel alacsony infláció mellett folyamatosan emelkednek a reálbérek, nő a háztartások elkölthető jövedelme, így a lakossági fogyasztás is érdemben bővülhet. A munkaerőpiacon viszont feszültség alakulhat ki, ha újra beindul a közfoglalkoztatás.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A bruttó átlagkereset 230 700 forint volt 2013-ban.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vállalható kompromisszumnak tartja a hosszú egyeztetések után megszületett megállapodást az idei bérajánlásról, de felhívja a figyelmet: az átlagkereset alatt keresőknél a 3,1 százalékos béremelés nem ellentételezi az elmúlt években elszenvedett reálbércsökkenést.

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.

Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését – tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás. A megállapodásban ugyanakkor az emelésről konkrét szám nem szerepel.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A közölt adatok némiképp elmaradnak a várakozásoktól.

Három napon belül kétszer is felhívta a figyelmem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a jövedelemalakulásban felfedezhető pozitív tendenciákra. Nagyon is vevő lennék a sikertörténetek közvetítésére. Ezen a területen azonban ilyet nem látok.

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

A fizetések reálértékének megőrzése az 5,2 százalékos MSZOSZ-bérajánlás minimális célja - hangsúlyozta győri sajtótájékoztatóján Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerdán.

A tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó keresetek 4,6, a nettó bérek 2 százalékkal nőttek. Novemberben 5,6 (bruttó), illetve 3,2 (nettó) százalék volt a változás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint, amely a novemberi 5,2 százalékos inflációt figyelembe véve 2 százalékos reálbércsökkenést jelent.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Az esztendő első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Az első kilenc hónapban 219 690 forint volt a bruttó átlagkereset.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.