A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt. A vállalkozásoknál az átlagadat 233 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottaknál 214 900, a közfoglalkoztatottaknál 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január–decemberit.
Közfoglalkoztatás rontja a közintézmények adatát
Legmagasabb és legalacsonyabb bérek
A bruttó átlagkeresetek 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (459 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (403 900 forint). A legkevesebbet a szállás- hely-szolgáltatás, vendéglátás (139 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 400 forint), illetve az építőipar (163 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 7,8 százalékkal, 203 700 forintra nőtt.
Csak a közfoglalkoztatottak létszáma nőtt
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában.
A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január–decemberben közel négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző évinek.
A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500) forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt.
Az idén már reálbér növekedés jöhet
Figyelembe véve, hogy 2012-ben átlagosan 5,7 százalékos inflációs mért a KSH a tavalyi esztendő erőteljes (3,7 százalék) reálbércsökkenést hozott, ez azonban az elemzői várakozások szerint az idén fordulhat. Miként az Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az adatok publikálását követően kiadott kommentjében kiemelte 2013-ban már nőhetnek a reálbérek. A szakember az idén 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, mindeközben az infláció a korábban vártnál alacsonyabb értékeket mutat (januárban éves összevetésben 3,7 százalék volt), így a reálbérek növekedése 2013-ban számításai szerint elérheti a 1,5 százalékot.
Ahol hatalmas a bérnövekedést várnak
A fejlődő piacgazdaságok számára 2013 döntő év lesz: a jelentős mértékű gazdasági növekedés jövőre csapódik le látványos fizetésemelésekben. A legnagyobb országok közül Indiában 10,5, míg Kínában 9,5 százalékos lesz a bérek átlagos emelkedése. A régiónkhoz közelebb eső Ukrajnában 10, Oroszországban 9, Törökországban 8 százalékos béremelkedést várnak. Ugyanez nem mondható el azonban Nyugat-Európáról, Észak-Amerikáról és a Csendes-óceáni térségről, ahol a pénzügyi válság nemcsak a GDP, hanem a bérek emelkedését is visszafogja.
A reálbér idei növekedésének hasonló prognózist adott Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője, ami álláspontja szerint hozzávetőlegesen fél százalék körüli fogyasztás növekedést válthat ki. A reáljövedelem várható növekedése javarészt kormányzati intézkedésekhez köthető, és nem a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódik. A kormány ugyanis felültervezte az idei inflációt, amit egyebek közt a rezsicsökkentés is lefelé húz. Példaként említette, hogy a minimálbér, vagy az állami szférában a bérek növekedése az inflációhoz van tervezve. A kormány 5,2 százalékos inflációval számolt az idei költségvetés tervezésekor, de nagy valószínűséggel ennél jóval alacsonyabb lesz idén a fogyasztói árak növekedési üteme, a Raiffeisen Bank számítása szerint 3 százalékos infláció valószínű 2013-ban.
Mennyi marad az idén a zsebben?
Az idén is változtak a béreket terhelő elvonásokra vonatkozó szabályok. Kiket érint ez kedvezően, illetve kiknek csökken majd az ezek szerint számított nettó jövedelm?
