A foglalkoztatottak 6,2 százalékát támogatná Orbán Viktor a személyi jövedelemadó most belengetett elengedésével, ami rengeteg pénzt hagyna a fiatal dolgozóknál.

Úgy tűnik, az Európai Parlament munkahelyteremtésért felelős biztosjelöltje is amellett van, hogy egyfajta közös szabályozás, minimumkeretet érdemes lenne meghatározni a minimálbért illetően.

A hivatalos átlagfizetést alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb a járulékok levonása után a munkavállalók zsebében maradó nettó bér összege – derül ki a Deloitte európai uniós országokra, valamint Norvégiára és Svájcra vonatkozó, társadalombiztosítással kapcsolatos felméréséből. Az előző évhez képest idén a legtöbb vizsgált tagállamban emelkedett a minimálbér.

Csehország  és Litvánia tíz év múlva, 2026-ig elérheti az EU-országok egy főre jutó nemzeti átlagtermékének 90 százalékát, Magyarország akkor csak 75 százaléknál tart majd, mutatja a  Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW) felmérése. A magyar bérszínvonalnál csak a román és a bolgár alacsonyabb a térségben - de a kilátások biztatók.

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

Az esztendő első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Az első kilenc hónapban 219 690 forint volt a bruttó átlagkereset.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.