A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül.

A nettó fizetések továbbra is emelkedőn vannak, ahogy a reálbérek is, ugyanakkor szembetűnőek az országon belüli egyenlőtlenségek, de más kockázattal is számolni kell.

A nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást. A dokumentumban konkrét szám nincs: tartalma arra irányul, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítani kell a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Az aláírást követő tájékoztatón az hangzott el, hogy az utalás egyértelmű: 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációt jelzett előre.

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.