A legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt az előző havi 4,1 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,8 százalék után, amely kismértékű emelkedést az inaktivitásból visszatérők számának növekedése okozza. Az NFSZ nyilvántartásában 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig érdemben nem változott. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 85 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 78 ezer után, vagyis tovább emelkedett a munkaerőpiaci feszesség is.

A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.

Az októberi átlagbér emelkedés eközben 14,0 százalék volt a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi és egyben 3,7 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 14,4 százalék volt a megelőző hónap 14,6 százalékos mértéke után.

Kilátások

A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is minimálisan a 4 százalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4,0 százalék lehetett, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent. Így a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,9 százalék lehetett a tavalyi évben, míg az idei évben 10 százalék körüli lehet az éves bérnövekedési ütem, amit támogatnak a decembertől 15 és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok.