A fizetések reálértékének megőrzése az 5,2 százalékos MSZOSZ-bérajánlás minimális célja - hangsúlyozta győri sajtótájékoztatóján Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerdán.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
„Azt szeretnénk, hogy a munkavállalók bére végül legalább ne veszítsen az értékéből” - fogalmazott, hozzátéve, eddig egyetlen kormányzati szereplő sem igazolta vissza, hogy az idei költségvetésben szereplő 5,2 százaléknál alacsonyabb lesz az éves infláció. Hozzátette, tavaly az átlagbérnél kevesebbet keresők 4,5-6 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Ezért nem földtől elrugaszkodott az MSZOSZ hosszú egyeztetések után elfogadott ajánlása – írja az MTI.
Kicsit többet kerestünk tavaly, de kevesebbet ért
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012. január-november között 221 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 214 400 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt a tavalyi év első 11 hónapjára vonatkozó adatok szerint. Bár novemberben lassult a fogyasztói árak emelkedése - a 12 havi index 5,2 százalékot mutatott – a keresetek növekedése továbbra sem volt képest lépést tartani az inflációval. A nettó bérek novemberben nemzetgazdasági szinten mindössze 3,2 százalékkal (153 628 forintra) emelkedtek, így a reálbérek az esztendő novemberében újabb 2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest. (Itt olvashat erről bővebben.)
Kifejtette, nem látnak esélyt arra, hogy teljesen „kárpótolják” a munkavállalókat a veszteségért; a tavalyi és az idénre prognosztizált infláció alapján ugyanis ez közel tíz százalékos emelést tenne szükségessé. Pataky Péter megjegyezte: a mostani esetet megelőzően az elmúlt 22 évben egyetlen alkalommal - a Bokros-csomag utáni évre, 1996-ra vonatkozólag - fordult elő, hogy nem fogadott el a kormány, a munkáltatók és az érdekképviseletek egyeztető fóruma bérajánlást, ami már akkor is nehezítette a szakszervezetek számára megnyugtató helyi megállapodások megszületését.
Egy vállalkozók körében végzett friss felmérés szerint a munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, s csak 41%-uk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog.(Itt olvashat a felmérés eredményéről részletesen.)
Az MSZOSZ elnöke szólt arról is: gondot jelent a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során, hogy drágultak a béren kívüli juttatások; itt azt szeretnék elérni, hogy ahol lehet, ezt ne hárítsák át a munkavállalókra. Tovább nehezíti az érdekképviselet dolgát, hogy az új Munka törvénykönyve - a pótlékrendszer és a munkaszervezés szabályozásának változtatásával - lehetővé teszi, hogy azonos munkáért kevesebbet fizessenek a dolgozóknak.
