2013. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 230 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 242 200, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 800 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4%-kal haladták meg a 2012. január–decemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,6%-kal nőttek. A költségvetés területén – közfoglalkoztatottak nélkül – átlagosan 6,0%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,1%-kal, 210 200 forintra emelkedett. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (471 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (426 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (410 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (147 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 300 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (169 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2013. január–decemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen. 2013. január–decemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,4%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
A 243 800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január–decemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,4% volt.
Mi várható idén?
A rekordalacsony inflációnak köszönhetően idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a rekordalacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés tavaly is segítette a lakossági fogyasztás emelkedését, ami folytatódhat az idén. A szakértő szerint, mivel januárban szinte nem volt infláció, az idén év elején tovább folytatódhat a reálbérek növekedése.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az idén 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami a várakozásuk szerinti 1 százalékos infláció mellett közel 3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A reálbérek növekedése, valamint a munkaerő-piacon várható lassú javulás miatt idén a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos növekedésére számít a szakértő.
