Nőttek a reálbérek a csökkenő inflációval

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A bruttó átlagkereset 230 700 forint volt 2013-ban.

2014. február 21.

Piac&Profit

2013. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 230 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 242 200, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 800 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4%-kal haladták meg a 2012. január–decemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,6%-kal nőttek. A költségvetés területén – közfoglalkoztatottak nélkül – átlagosan 6,0%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,1%-kal, 210 200 forintra emelkedett. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (471 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (426 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (410 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (147 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 300 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (169 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–decemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen. 2013. január–decemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,4%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Veszélyes is lehet az árcsökkenés

Az elmúlt években súlyos válsággal küzdő uniós országokban az árak csökkenése, vagyis a dezinfláció jelenthet kockázatot a következő időszakban, de egy tartós, az egész eurózónára kiterjedő deflációs környezet kialakulása nem valószínű – derül ki a Coface legfrissebb elemzéséből. A deflációs kockázatot azonban komolyan kell venni, mert a tartós árcsökkenés rossz hatással lehet az országok gazdaságára, ezen keresztül pedig a cégek teljesítményére is. Bár Magyarországon évtizedes mélypontra csökkent az infláció, a Coface szakértői szerint Magyarországot nem fenyegeti ez a veszély.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 151 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 201 300) forint volt, 4,9%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,2, a közszférában – közfoglalkoztatottak nélkül – 7,1, a nonprofit szervezeteknél 4,2%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 243 800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január–decemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,4% volt.

Mi várható idén?

A rekordalacsony inflációnak köszönhetően idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a rekordalacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés tavaly is segítette a lakossági fogyasztás emelkedését, ami folytatódhat az idén. A szakértő szerint, mivel januárban szinte nem volt infláció, az idén év elején tovább folytatódhat a reálbérek növekedése.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az idén 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami a várakozásuk szerinti 1 százalékos infláció mellett közel 3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A reálbérek növekedése, valamint a munkaerő-piacon várható lassú javulás miatt idén a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos növekedésére számít a szakértő.