A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 822 forint volt januárban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 743, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 693 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 82 097 forint volt.
A nemzetgazdaságban a bruttó keresetek (a közfoglalkoztatottak nélkül) 2,8 százalékkal haladták meg a tavaly januárit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,0 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve – átlagosan 1,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete nem változott, 196 300 forint maradt.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 603 forint volt januárban, a 3,7 százalékos infláció mértékét meghaladóan, 3,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 187 700 forint volt.
A 234 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalékkal volt magasabb a 2012. januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4 százalék volt.
Csalódást keltőek az adatok
A vártnál kisebb mértékben nőttek januárban a keresetek az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint; a szakértők stagnáló vagy enyhén növekvő reálbérekkel számolnak az idén, de úgy vélik, a fogyasztás növekedéséhez ez még nem lesz elég.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a bruttó bérek esetében ennél magasabb növekedést várt. A 2,5 százalékos bruttó bérnövekedés véleménye szerint párhuzamban állhat azzal, hogy jelenleg esik az infláció, és gyenge lehet a keresleti nyomás a gazdaságban.
Az elemző rámutatott arra is, hogy a versenyszférában 1 százalékkal alacsonyabb az alkalmazásban állók létszáma, mint egy évvel korábban, amikor már elkezdődött az a folyamat, hogy a minimálbér és az elvárt bér emelése miatt sok vállalat elbocsátott foglalkoztatottakat. Ebben a folyamatban nincs érdemi javulás – fejtette ki –, gyenge a bérnövekedés, gyenge a foglalkoztatottság, ebből adódóan, bár van rezsicsökkentés, de összességében komoly fogyasztásnövekedés az idén nem lesz, inkább fogyasztáscsökkenésre lehet számítani.
Tovább eshet a fogyasztás
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője a vártnál alacsonyabb januári bérnövekedés alapján azt feltételezi, hogy a magánszférában a vállalkozások, alkalmazkodva a rezsicsökkentés nyomán mérséklődő inflációhoz, a nehéz gazdasági helyzetben nem nagyon akarnak reálbér-növekedést fizetni. Pozitív meglepetést okozott viszont számára, hogy a költségvetési szférában nőttek a bérek, holott korábban arról lehetett hallani, hogy például az oktatásban az iskolák átadásával összefüggésben januárban elmaradt bizonyos bérelemek kifizetése, ez azonban nem látszik a januári keresetek adataiban.
Mindez azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmek szintje reál értelemben csökkenni fog az idén, mivel az egy főre eső jövedelem ugyan szinten marad, viszont csökken a létszám. A januári adat tehát azt támasztja alá, hogy a fogyasztás tovább fog csökkenni – fejtette ki Kondrát Zsolt hangsúlyozva, hogy határozottabb következtetést az első negyedéves adatok alapján lehet majd levonni. Az MKB vezető elemzője összességében szinten maradó reálbérrel számol 2013-ban.
Gyorsulhat a bérnövekedés
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint mivel több ágazatban még nem jöttek létre az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A nettó bérek növekedése pedig az idén meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt.
Az idén összességében 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít Suppan Gergely. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 2 százalékot.
