A kormányzat kalkulál a minimálbérnél és garantált bérminimum inflációt követő emelésével, bár a tárgyalások kezdetén a munkaadói oldal önmagában az emelést is meggondolandónak tartja, míg a szakszervezetek ennél jóval magasabb emelést szeretnének mindkét területen. Ez azonban csak két terület, de mi van az ennél magasabb fizetésekkel?
A DEVISE Hungary és a Simconsult által készített “Fizetésemelés 2013” című országos kutatás adataiból az látszik, sokan lesznek, akik egyáltalán semmilyen mértékű béremelésre nem számíthatnak jövőre, míg a fizetésük növekedésében bízók közül is kevés olyan munkaköri csoport van, ahol a reálbér növekedés elérhető az emelést követően – jelezte a Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.
A felmérésből az derült ki, hogy a munkáltatók 70 százaléka a szervezet gazdasági helyzete alapján dönt leginkább a fizetések változtatásának kérdésében, az infláció követése csak harmadik helyen szerepel a szempontok között – emelte ki Kertész Ferenc, a Simconsult ügyvezetője.
Mi változik a cafeteriában?
Megszűnik a különbség az eddig kedvezményes, összesen 30,94 százalék közterhet viselő juttatások, – ilyen az Erzsébet utalvány, SZÉP kártya, önkéntes pénztárak, stb. – és bármilyen más cafeteriában adott juttatás között. Hiszen a cafeteria rendszer választéklistájába bármilyen áru, szolgáltatás beemelhető. Nem lenne különbség, hogy a dolgozó Erzsébet-utalványt vagy bármilyen más utalványt kap, – amire ráírják, hogy mire váltható be -, SZÉP kártyát kap vagy külföldi utazásra is beváltható utazási csekket. Viszont a minap megnyirbált kedvezményű biztosítások (a jövőre tervezett változásokról itt olvashat) sem kerülnek hátrányba, a befektetések ugyanannyiba kerülnének, mint az egészség- vagy nyugdíjpénztár. Felmérések szerint már most is jelentősen kevesebb munkáltató ad béren kívüli juttatást mint tavaly. Az adóelőny ilyen jelentős szűkítésével feltehetően még többen feladják majd.
Ráadásul a nemrég bejelentett újabb “költségvetési kiigazítási” csomag (Itt olvashat róla részleteket) megint számításokra készteti a cégvezetőket és a HR-eseket. Ugyanis sokan közülük a munkavállalók ösztönzésére adták eddig a béren kívüli juttatásokat. Márpedig a tervek szerint a fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra történő emelése esetén a munkáltatók által adott juttatások után 51,17 százalékos közterhet kell majd fizetni akkor, ha semmilyen más szabály nem változik.(Lásd még keretes írásunkat) (A megszorító csomag további hatásairól itt olvashat.)
Azonban ez egyelőre nem garantált, s ezt pontosan érzékelik a cégek képviselői is. A felmérés időszakában ugyanis csak 29 százalékuk nem akart változtatni a juttatási rendszerében. Ugyanakkor a válaszadók közel fele a jövő évre vonatkozó végleges szabályozás hiányában még nem tudott tervezni ebben a kérdéskörben. A leginkább azok kezdenek el most ismét kalkulálni, akik 2013-ban szerették volna újonnan bevezetni a béren kívüli juttatást.
Zuhanó jövedelmek, csökkenő fogyasztás
Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. (Itt olvashat erről részletesebben.) A magas munkanélküliség, a bizonytalan kilátások, a magas törlesztőrészletek, a csökkenő reáljövedelmek miatt a háztartások fogyasztása gyengén alakul, így a belső kereslet nem fog támaszt adni a gazdasági növekedésnek.
