Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Nincs ok az őszi – igen borús – prognózis módosítására. A Policy Agenda szakértői úgy ítélik meg, hogy már negyedévvel ezelőtt is látható volt a kormány gazdaságpolitikájából eredő folyamatok iránya, az IMF megállapodás kudarca. Nyilvánvaló volt az elhibázott 2012. évi költségvetés szükségszerű folyamatos módosítása. A rosszul elkészített, nyáron már jóváhagyott 2013. évi költségvetést – és ehhez kapcsolódóan valamennyi makrogazdasági mutatót – elkerülhetetlenül változtatni kell, hiszen nem lehet eltitkolni az egyre inkább romló gazdasági helyzetet. (A jövő évi költségvetésről készült összeállítás innen érhető el.)
A növekedés változatlanul nem indul, a kommunikáció ellenére sem…
GDP 2013
A nagyobb hazai gazdaságkutató intézmények bruttó hazai termék (GDP) jövő évi alakulására vonatkozó előrejelzései a 0,2 százalékos visszaesés és a 0,3 százalékos bővülés között szóródnak.
A Pénzügykutató 0,2 százalékos gazdasági visszaesést, a Kopint-Tárki és a GKI Gazdaságkutató stagnálást prognosztizál. A Századvég jövőre 0,3 százalékos GDP növekedést vár.
A Magyar Nemzeti Bank részleteiben csütörtökön publikálandó inflációs jelentéséből előzetesen közölt számok szerint a jegybank 0,5 százalékos GDP-növekedést vár 2013-ra, a kormány jövő évi költségvetési tervezete 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel készült el.
A magyar gazdaság növekedési alapjai meggyengültek, és ennek következménye az idei gazdasági visszaesés, illetve a jövő évi stagnálás közeli állapot - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa egy tegnapi konferencián. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a bizonytalan gazdasági környezetre, a gazdasági szereplők bizalmatlanságára és a hitelezés befagyására figyelmeztetett.
A GDP 2012-ben másfél százalékkal visszaesik és 2013-ban stagnálni fog. Mindehhez még az is szükséges lesz, hogy az ipari termelés növekedése érezhető legyen (5% körüli), a mezőgazdaságban ne legyen akkora visszaesés, mint 2012-ben volt és a külgazdasági feltételek kedvezőek maradjanak. Nem jó jel a német GDP növekedésre adott prognózisok csökkentése sem. Számíthatunk a lakossági fogyasztás további csökkenésére, amely mutatja, hogy a belföldi kereslet továbbra sem biztosítja a gazdaság kereslet oldalú növekedését. Bár a külkereskedelmi egyenlegünk alakulása kedvező marad, de 2013-ban nem javul már számottevően. Fizetési mérlegünk egyenlege évről-évre változatlanul néhány százalékkal növekszik, ez még segít a külső finanszírozásunkban. A GDP későbbi növekedési esélyeiben is gondot jelent azonban, hogy a beruházások változatlanul 2013-ban is csökkenni fognak.
Infláció 2013
A jövő évi inflációs előrejelzések 4,3-5,3 százalék között szóródtak.
A Századvég Gazdaságkutató 4,3 százalékot vár, a GKI 5,0, a Kopint-Tárki 5,2, a Pénzügykutató 5,3 százalékot. Az MNB inflációs jelentése 3,5 százalékkal, a jövő évi költségvetés 5,2 százalékos inflációval számol.
Vértes András, a GKI elnöke azzal magyarázta a 5,0 százalékos prognózisukat, hogy a háztartási energia 10 százalékos csökkentése az árakba való durva beavatkozás, amit a szolgáltatók kénytelenek lesznek valahogy kompenzálni. A szakember emellett figyelmeztetett arra is: ha a kormány 5,2 százalékos árnövekedést vár, akkor „valami még van a tarsolyában".
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója - aki egyébként a jegybank folyamatos kamatcsökkentésében kisebb kockázatot lát, mint kollégái - szerint a háztartási energia részesedése a fogyasztói kosárban csak 5 százalék, ezért korlátozott hatása lesz az energiaárak csökkentésének.
A lakosság közérzetét jelentősen befolyásolja, hogy idén és jövőre csökken a reálbér (2012-ben -2,8%, 2013-ban -1,3%). Javulást csak akkor remélhetnénk, ha az idén még 6%-hoz közeli éves fogyasztói áremelkedés csökkenne, de sajnos – a kormányzati szigorító intézkedések, és a vállalati szférára, valamint a lakosságra folyamatosan átháruló terhek növekedése miatt még jövőre is feltételezhetünk egy 4,5% körüli inflációt.
A magas munkanélküliségi ráta enyhe csökkenése nem a foglalkoztatottak számának növekedését jelenti, hiszen - ahogy az eddigi adatok is mutatják - a közfoglalkoztatás sem érezteti a hatását, sőt a jövő évben sem várhatjuk, hogy e forma érdemben megemelje a munkában lévők számát.
Már a költségvetés 3 százalék alatt tartása sem elég….
Fogyasztás, beruházás, hiány, devizapiac….
A háztartások fogyasztása az idei 2 százalékot meghaladó zsugorodás után valamennyi intézet szerint visszaesik jövőre. A legkisebb csökkenést a Századvég jelzett, mínusz 0,2 százalékot, a Kopint-Tárki mínusz 0,8, a GKI mínusz 1,0, a Pénzügykutató mínusz 1,4 százalékkal számol.
A beruházásoknál is folytatódik a lejtmenet 2013-ban: a Századvég Gazdaságkutató szerint 0,3 százalékkal, a GKI és a Pénzügykutató szerint 2,0 százalékkal, a Kopint-Tárki szerint pedig 5,0 százalékos visszaesés várható ezen a területen.
Az euró jövő évi átlagos árfolyamát a gazdaságkutatók 285-287 forintban jelölték meg.
A jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány a gazdaságkutatók szerint nem lépi túl a 3 százalékot, a legalacsonyabb a Századvég Gazdaságkutató 2,7 százalékos előrejelzése.
A kormányzat az államháztartási hiányt mindenképpen a 3%-os szint alatt fogja tartani. A Policy Agenda szakértői is azzal számoltak, hogy akár további megszorítások, sőt újabb adók árán is, de ezt az elvet nem adja fel a kabinet. A korábbi elemzéseikben is utaltak arra - mind az idei, mind a jövő évi büdzsé esetében – hogy még jelentős (kiadás-csökkentő, bevétel-növelő) változtatásokat fog bevezetni a kormányzat.
A 2012-es költségvetés teljesítése során a jelenlegi adatok alapján tarthatónak látszik - óriási áldozatok árán ugyan - a 3 százalék alatti hiánycél. Ehhez szükséges, hogy a meglévő tartalékokhoz ne nyúljon a kabinet és ez a 2013-as évben is nélkülözhetetlen lesz, ahogy az is, hogy a tárcáktól további szigorításokat követeljen. Azonban a kormányzat már most sem áll ellen a politika, főleg a kormánypárti frakciók felől érkező nyomásnak, amely szerint rövidtávú politikai haszon érdekében újra és újra növelik a költségvetés kiadásait. Sőt a kormány újabb és újabb nem időszerű, ésszerűtlen fejlesztéseket-terheket vállal, míg szükséges támogatásokat megszűntet.
A néhány területen jelentkező többletbevétel, valamint a jelentős tartalék sem ellensúlyozza már a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. A módosított jövő évi költségvetésben még mindig 400-450 milliárd forintos „lyukat” hagyott a Parlament, amelynek oka a munkahelyvédelmi akcióterv, és annak alátámasztására kimódolt intézkedések. A megnövelt pénzügyi tranzakciós adó megvalósítása, a gazdaság fehéredését szolgáló lépések haszna és tervezett eredményessége kétségesek. A Policy Agenda által most számított igen kedvezőtlen jövő évi prognózis teljesüléséhez is nélkülözhetetlen lenne azonban a pénzügyi bizalom gyors visszaszerzése, az EU politikai és pénzügyi támogatásának biztosítása - minimálisan a túlzott deficit-eljárás megszüntetése.
POLICY AGENDA
makrogazdasági előrejelzése 2013-ra
(2012. december)
Mutatók
2011
tény
előző év = 100 %
2012
2013
szeptem-beri*
decem-beri**
szeptem-beri*
decem-beri**
várható
előrejelzés
GDP termelés %
101,7
98,5
98,5
100,0
100,0
GDP belföldi felhasználása %
99,5
98,5
98,5
100,3
100,4
Lakossági fogyasztás
100,1
98,0
98,0
99,4
99,5
Közösségi fogyasztás
97,6
98,3
93,3
99,9
99,5
Állóeszköz felhasználás, beruházás
94,6
97,9
97,9
98,0
98,0
Export áruforgalom (kivitel) %
108,4
104,8
104,8
106,5
106,5
Import áruforgalom (behozatal) %
106,3
103,2
103,2
104,2
104,2
Külker. áruforgalom egyenlege, milliárd euró
6,9
5,1
5,1
5,0
5,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege, milliárd euró
1,6
3,1
3,1
3,7
3,7
Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában
3,5
3,2
3,2
3,9
3,9
Fogyasztói árindex (infláció) %
103,9
105,9
105,8
104,8
104,5
Nemzetgazd. bruttó átlagkereset alakulása %
105,2
103,1
103,0
103,5
103,5
Munkanélküliségi ráta %
11
11
10,8
10,8
10,5
Államháztartási egyenleg (ESA) GDP %-ában
4
3,0
3,0
-2,9
-2,9
Jegybanki alapkamat alakulása (év végén)
7
6,5
6,0
6,0
5,5
Megjegyzés: * PolicyAgenda 2012. szeptember ** PolicyAgenda 2012. december Forrás: KSH. MNB
Nincs fájdalommentes megoldás…
A gazdaság növekedésének beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség. Első lépés a külső finanszírozási igény csökkentése. Az államnak, a vállalatoknak és – ha még lehet – a lakosságnak mérsékelni kell fogyasztását és növelni a megtakarításaikat.
Már nem nehéz belátni, hogy sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása; a rövid, közép és hosszú távú céljaink reális megfogalmazása; majd ezek összehangolása; és megvalósításukhoz a társadalmi megegyezés megszerzése; valamint a legkedvezőbb pénzügyi lehetőségek megteremtése és kiaknázása. Csak a nemzetközi hitelcsomag segíthet abban, hogy az elkerülhetetlenül szükséges konvergencia elfogadható keretek között menjen végbe.
Tartós pangás várható a magyar gazdaságban
A magyar gazdaság tartós pangást fog mutatni a következő években és a 2013-ra várt visszaesés után sem várható 1 százalékot meghaladó növekedési ütem - mondta Oszkó Péter, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
A korábbi pénzügyminiszter szerint a gyarapodás legnagyobb akadálya az, hogy a kormány által folytatott "unortodox" gazdaságpolitika miatt nem fog bővülni a foglalkoztatás a következő években. A magyar gazdaság jelenlegi pályája nem tudja tartósan kivezetni az országot az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából. A kormány "átmeneti és látszatmegoldásokat" ad a hiány csökkentésére, amivel feláldozza a növekedést. Valójában hosszabb távon így a költségvetés egyensúlya sem tud megmaradni és tartósan sérül a gazdaság növekedési képessége.
A 2013-2016-os időszakban Oszkó Péter szerint a kivitel lehet a gazdasági növekedés egyetlen motorja, és a beruházások is kizárólag az alacsonyabb bázishatás miatt nőhetnek. A háztartások fogyasztásában nem várható növekedés. A forint ez idő alatt gyengülő pályát mutat majd, a munkanélküliség pedig 2015-re meghaladhatja a 13 százalékot. Az infláció 2013-ban 5 százalék lehet, jóllehet ez a szám nem veszi figyelembe a kormányzat által bejelentett rezsicsökkentés hatásait, amit a volt pénzügyminiszter "csak annyira tud komolyan venni, mint az olyan állításokat, hogy nem lesz tandíj, vagy nem lesznek megszorítások". Álláspontja alapján nem lehet egyszerre végrehajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést, a közszolgáltatók államosítását, és a hiány szinten tartását.