Amíg 2014-ben kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság, tavaly már visszaesett a növekedés üteme. Ugyan a végleges tisztított éves adatok csak hetek múlva látnak napvilágot, a becslések szerint három százalék alá esett a magyar gazdaság bővülése tavaly. A 2,7 (GKI) és 2,9 százalék (Takarékbank, Századvég) közé jósolt növekedési ütemet elsősorban a mezőgazdaság rossz teljesítménye húzta le a szerencsétlen időjárás (elmaradt tél, aszályos nagyon meleg nyár) miatt ugyanis az agrárium teljesítménye 30 százalékkal csökkent a 2014-es viszonyítva. A mentőövet tavaly a járműgyártás jelentette: a nagy gyárak, mint az Audi, a Mercedes gyártásának felfutása tartotta a levegő felett az ipari termelést.
Ugyanakkor a fogyasztás is lassabban indult be a vártnál: csak a nyáron kezdtek el látványosabban emelkedni a fogyasztási adatok. Az év első felének emelkedését nagyrészt az online kasszák tisztító hatásának tudják be a szakemberek: azaz eddig is vásároltunk ennyit, csak a kereskedők ennyivel kevesebbet vallottak be. Az elmaradt fogyasztásban többek között a kormányzat bizalomromboló intézkedései is nagy szerepet játszottak: a vasárnapi boltzár káros hatásait még mindig nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy a kiskereskedelemben keresztülvert káros intézkedések visszavetették az év első felének adatait. A tavalyi reálbérnövekedés azonban az év végére meghozta a gyümölcsét: a karácsonyi szezon a vártnál is jobban sikerülhetett. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a korábban becsültnél nagyobb lehet a boltok forgalma decemberben, akár a 950 milliárd forintos forgalmat is meghaladhatja. Vámos György az M1-nek korábban úgy nyilatkozott, a bevétel nagyjából 5-6 százalékkal több lehet, mint egy évvel korábban.
Persze az előrejelzések sem mindig jönnek be!
Még az optimista becslések szerint is a régiós átlag alá esik a magyar gazdaság növekedése. Idén az uniós forrásfelhasználás visszaesik, emiatt a lakossági fogyasztás további élénkülése ellenére is 2,4-2,2 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés üteme. Az alacsony növekedési ráta talán még egy újabb jegybanki ösztönző rendszert is életre hívhat, a kivezetett NHP helyébe lépő NTP ugyanis a szakemberek szerint legfeljebb a stagnálás szintjén tartja majd a beruházásokhoz nélkülözhetetlen vállalati hiteleket. Marad viszont a kedvező kamatkörnyezet: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak a következő 1-2 negyedév során, de 2016 egészében változatlan, 1,35 százalékos szinten tartja irányadó kamatát a CIB Bank, az Erste és a GKI elemzői szerint.
És hogy állunk a fizetésekkel?
Várhatóan jövőre is bővül a foglalkoztatottak létszáma, a munkanélküliségi ráta pedig (közfoglalkoztatottak nélkül) 6,3-6,6 százalék közé mehet. Ennél alacsonyabb már nemigen lesz, mivel a magyar munkaerőpiacról már idén is látványosan kifogyott a munkára fogható réteg. Ezért bár a cégek jelentős része tervezi munkaerő felvételét, (14 százalék, szemben a leépítésekkel számoló 5 százalékkal) a toborzás mind nehezebbé válik a Hays felmérése szerint. Ezzel szemben az Ernst&Youngnak válaszoló cégvezetők közül a 70 százalék tervezi vállalkozása bővítését, ami jelentősen meghaladja a felmérés globális eredményeit (33 százalék).
A konjunktúraindexek is hasonló szándékról tanúskodnak: A foglakoztatási szándék az iparban nem változott, az építőiparban és a kereskedelemben kissé visszafogottabb lett, a szolgáltató szférában javult. Az egyre akutabbá váló munkaerőhiány viszont a bérek emelkedését fogja magával hozni. Az elemzői konszenzus a reálbérek emelkedését 2,4 százalékra teszi, (2,2-2,7 százalékos szélső értékekkel. Mindez azt jelenti, hogy bár Magyarországon a válság éveihez képest tényleg beindult a munkavállalók vásárlóerejének növekedése, de mivel ez szinte teljesen összhangban van a fejlett gazdaságok dinamikájával, ezért a „nyugathoz” történő felzárkózás még nem kezdődött el.
