Kívánt valamit Újévre? Gondolja át még egyszer

A vártnál nehezebb év következhet a magyar gazdaságban – legalábbis ez derül ki a decemberben közzétett gazdasági előrejelzésekből és statisztikákból. Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások kifulladása és a munkaerő elvándorlása miatt ugyanis lassulhat a növekedés, lemaradunk régiós versenytársainktól. A cégek azonban optimisták, a munkavállalók is azok lehetnek, tovább növekednek ugyanis a fizetések.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Amíg 2014-ben kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság, tavaly már visszaesett a növekedés üteme. Ugyan a végleges tisztított éves adatok csak hetek múlva látnak napvilágot, a becslések szerint három százalék alá esett a magyar gazdaság bővülése tavaly. A 2,7 (GKI) és 2,9 százalék (Takarékbank, Századvég) közé jósolt növekedési ütemet elsősorban a mezőgazdaság rossz teljesítménye húzta le a szerencsétlen időjárás (elmaradt tél, aszályos nagyon meleg nyár) miatt ugyanis az agrárium teljesítménye 30 százalékkal csökkent a 2014-es viszonyítva. A mentőövet tavaly a járműgyártás jelentette: a nagy gyárak, mint az Audi, a Mercedes gyártásának felfutása tartotta a levegő felett az ipari termelést.

Ugyanakkor a fogyasztás is lassabban indult be a vártnál: csak a nyáron kezdtek el látványosabban emelkedni a fogyasztási adatok. Az év első felének emelkedését nagyrészt az online kasszák tisztító hatásának tudják be a szakemberek: azaz eddig is vásároltunk ennyit, csak a kereskedők ennyivel kevesebbet vallottak be. Az elmaradt fogyasztásban többek között a kormányzat bizalomromboló intézkedései is nagy szerepet játszottak: a vasárnapi boltzár káros hatásait még mindig nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy a kiskereskedelemben keresztülvert káros intézkedések visszavetették az év első felének adatait. A tavalyi reálbérnövekedés azonban az év végére meghozta a gyümölcsét: a karácsonyi szezon a vártnál is jobban sikerülhetett. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a korábban becsültnél nagyobb lehet a boltok forgalma decemberben, akár a 950 milliárd forintos forgalmat is meghaladhatja. Vámos György az M1-nek korábban úgy nyilatkozott, a bevétel nagyjából 5-6 százalékkal több lehet, mint egy évvel korábban.

Persze az előrejelzések sem mindig jönnek be!

Bealkonyul a luxutermékeknek? Meghökkentő előrejelzés az idei évre
Ezek az előrejelzések tíz olyan figyelmen kívül hagyott tényezőt vagy eseményt boncolgatnak, melyek 2016-ban jelentős hatással lehetnek a pénzügyi világra. Csak ez nem valószínű.
Óvatosan optimisták a cégek

Még az optimista becslések szerint is a régiós átlag alá esik a magyar gazdaság növekedése. Idén az uniós forrásfelhasználás visszaesik, emiatt a lakossági fogyasztás további élénkülése ellenére is 2,4-2,2 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés üteme. Az alacsony növekedési ráta talán még egy újabb jegybanki ösztönző rendszert is életre hívhat, a kivezetett NHP helyébe lépő NTP ugyanis a szakemberek szerint legfeljebb a stagnálás szintjén tartja majd a beruházásokhoz nélkülözhetetlen vállalati hiteleket. Marad viszont a kedvező kamatkörnyezet: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak a következő 1-2 negyedév során, de 2016 egészében változatlan, 1,35 százalékos szinten tartja irányadó kamatát a CIB Bank, az Erste és a GKI elemzői szerint.

Drasztikusan csökken a lakásáfa
A lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre 27 százalékról 5 százalékra, a kabinet a lakáspiac élénkülését és az otthonteremtés esélyének javulását várja. A kérdés, hogy a vásárlók vagy az építtetők lesznek a döntés haszonélvezői.
A vállalatok óvatosan optimisták: bár az üzleti várakozások pozitívak, pénzügyi eredményeikkel kapcsolatban már nem ilyen derűlátók. Jelenleg a vállalatok 41%-a látja úgy, hogy a következő 12 hónapban növekedni fognak bevételei, miközben a cégek közel fele (52%) számít stagnálásra. Az árbevétel-növekedés a hazai és az exportpiacokon egyaránt jellemző, ez utóbbi esetében azonban valamelyest nagyobb mértékben. A belföldi értékesítésből a vállalatok harmada számít árbevétel-növekedésre, ami átlagosan 2,5%-os növekedést jelent, míg a külpiacokon a cégek 36%-a tervez a jelenleginél nagyobb bevétellel, amit átlagosan 2,8%-kal nagyobb profitot jelent.

És hogy állunk a fizetésekkel?

Várhatóan jövőre is bővül a foglalkoztatottak létszáma, a munkanélküliségi ráta pedig (közfoglalkoztatottak nélkül) 6,3-6,6 százalék közé mehet. Ennél alacsonyabb már nemigen lesz, mivel a magyar munkaerőpiacról már idén is látványosan kifogyott a munkára fogható réteg. Ezért bár a cégek jelentős része tervezi munkaerő felvételét, (14 százalék, szemben a leépítésekkel számoló 5 százalékkal) a toborzás mind nehezebbé válik a Hays felmérése szerint. Ezzel szemben az Ernst&Youngnak válaszoló cégvezetők közül a 70 százalék tervezi vállalkozása bővítését, ami jelentősen meghaladja a felmérés globális eredményeit (33 százalék).

A konjunktúraindexek is hasonló szándékról tanúskodnak: A foglakoztatási szándék az iparban nem változott, az építőiparban és a kereskedelemben kissé visszafogottabb lett, a szolgáltató szférában javult. Az egyre akutabbá váló munkaerőhiány viszont a bérek emelkedését fogja magával hozni. Az elemzői konszenzus a reálbérek emelkedését 2,4 százalékra teszi, (2,2-2,7 százalékos szélső értékekkel. Mindez azt jelenti, hogy bár Magyarországon a válság éveihez képest tényleg beindult a munkavállalók vásárlóerejének növekedése, de mivel ez szinte teljesen összhangban van a fejlett gazdaságok dinamikájával, ezért a „nyugathoz” történő felzárkózás még nem kezdődött el.

Már gond a munkaerőhiány 10-ből 6 vállalkozásnak
A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátrányba hozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozók nem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkor elmegy, és korlátosan pótolható. Ezenkívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet, mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet. A Policy Agenda szerint a számok azt mutatják, hogy bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása. 10-ből 6 vállalkozásnak már gond a munkaerőhiány.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo