Jelentősen nőhetnek a bérek a hiányszakmákban

A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak.

A KSH hétfőn kiadott jelentése szerint tavaly decemberben a bruttó keresetek 5,7 százalékkal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,5 százalékos és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 6,2 százalékkal volt több az előző évihez viszonyítva, a nettó keresetek emelkedése 7,8 százalékos volt. (Decemberben az infláció 1,8, 2016-ban 0,4 százalék volt.)

Béremelés? Nem árt a szerződést is átírni

A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás és a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Ezt az év elején az elhúzódó extrém hideg időjárás miatt némileg ellensúlyozhatják a magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák. Az elemző szerint idén a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedés következhet be, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Suppan Gergely kiemelte: egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés várható a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a magyar gazdaság által 2016-ban felmutatott 7,4 százalékos reálbér-növekedés az elmúlt 13 év legnagyobb emelkedése volt. Hozzátette: a keresetek nagymértékű emelkedése egyebek mellett a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének köszönhető. Példaként említette, hogy 2016 decemberében az állami szférában az orvosok, egészségügyi dolgozók, tanárok, a versenyszférában pedig a feldolgozóiparban tevékenykedő munkavállalók bére emelkedett a legnagyobb mértékben.

A munkaerőhiány miatt már érezhetően elindultak a béremelések, de egyelőre úgy tűnik, a nagyok húznak el. A kis cégeket még a mérsékelten gyorsuló béremelés is kiütheti, a legnagyobb gondban a kisboltok lehetnek, már a kötelező béremelés miatt.