A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint márciusban 151 ezer közfoglalkoztatott volt, 58 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkeresetek pedig 3,0 százalékkal nőttek a közfoglalkoztatottak nélkül számítva az első negyedévben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása is emelheti a háztartások elkölthető jövedelmét. Így idén a lakossági fogyasztás kissé 3 százalék feletti növekedése várható, az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt azonban nem kizárt ennél nagyobb növekedés sem - közölte.(Igaz, egyelőre nem jött meg a költekező kedvünk.)
Az elemző 4 százalék körüli átlagos bérnövekedésre és stagnálás közeli inflációra számít, aminek hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek, a növekedési üteme az év vége felé viszont az infláció élénkülése miatt lassulhat. Az előző évi magas bázishoz képest csökkent a közfoglalkoztatottak száma márciusban. Emellett pedig a versenyszférában folyamatosan nő a munkaerő-kereslet - vélekedett.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az, hogy 58 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, csak átmeneti, lehet azért, mert még nem írták ki a pályázatokat. Úgy vélte, az alapvető munkaerő-piaci tendenciák ugyanakkor továbbra is kedvezőek, 3 százalék fölött bővül a versenyszféra munkakereslete, és a háztartások vásárlóereje fokozatosan emelkedik az alacsony infláció és a 3 százalék körüli bruttó bérnövekedés miatt. Az elemző rámutatott, hogy amennyiben tovább feszül a munkaerőpiac és még több embert felszív a közfoglalkoztatási program, akkor az átlagkeresetek még gyorsabban emelkedhetnek, mivel a vállalatok versenybe szállnak majd a munkaerőért.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette: mivel a márciusi infláció mínusz 0,6 százalékos volt, a reálbérek márciusban 5,5 százalékkal emelkedtek. A reálbérek emelkedése hozzájárul a háztartások fogyasztásának bővüléséhez, ami által a kiskereskedelmi forgalom is élénkül, ugyanakkor a tartósan magas kereslet az infláció emelkedését eredményezheti az év hátralévő részében.
