13,6 százalékkal csökkent - a KSH 2020. II. negyedéves GDP gyorsbecslése alapján - a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva. A járvány miatti rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, főleg a szolgáltatások és az ipar ágazataiban történő teljesítmény romlás következtében. A nemzetgazdaság teljesítménye 2020 első félévében 6,1 százalékkal csökkent és a visszaesés még az áprilisi „válság-prognózisban” elmondottaknál is kedvezőtlenebb helyzetet jelez. Jelentősen – a többi európai államhoz hasonlóan – megnő az államháztartás ez évi hiánya is.
A járvány alaposan megváltoztatta a terveket is
2020 márciusától a koronavírus járvány miatt kialakult világgazdasági helyzet alapjaiban befolyásolta az eddig pozitívnak ítélhető felzárkózási folyamatot. Egyértelművé vált a komoly gazdasági visszaesés folyamata és teljességgel bizonytalanná az, hogy a koronavírus miatti, az egész világra kiterjedő járvány milyen hatásokkal jár a magyar gazdaságra nézve.
Az EU-tagállamokban az előrejelzések nagyon pesszimisták, és ez meghatározza a magyar export iránti keresletet. A magyar gazdaságmentő intézkedések a 2020 második félévi GDP-termelés visszaesését is csak tompítani tudják majd. Feltehetően a második negyedévi - a Policy Agenda korábban 12-15 százalék közöttire jelzett - csökkenést a második félévben még 5-7 százalék körüli GDP visszaesés követheti. Éves szinten így 8-9 százalék közötti lehet a bruttó hazai termék csökkenése és a 2019. évi GDP szintjét feltehetően csak 2022-re érheti el a gazdaság. A hazai gazdaság a tavalyi évig az egész EU leggyorsabban növekvő gazdasága volt, most a GDP növekedés rangsorában a tagországok 26-ik helyére csúszott. A magyar ipari bizalmi index és az EU konjunktúra-indexek - köztük az IFO üzleti index is – komoly gyengülésre utalnak.
A gazdaságokat segítő szükségszerű intézkedések – monetáris lazítás, elmaradt adóbevételek, hitel támogatások – mindenhol a költségvetési kiadások komoly mértékű emelését jelentik. Így ezek az intézkedések a korábban tervezett hiányok mértékének többszörösére növekedését okozzák 2020-ban.
A vállalkozások megsegítése alapvető fontosságú
A GFI-indexben a vállalati gazdálkodás mutatói jelentősen romlottak. Az ipari termelés az első félévben 12,8 százalékkal esett vissza. Az összes értékesítés kétharmadát adó külpiaci forgalom volumene 13,6, míg a hazai eladások 7,7 százalékkal csökkentek Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (0,9 százalékkal) nőtt, de a többi régióban 2,9 és 21 százalék között csökken. Nyugat-Dunántúlon közel 25 százalékkal eshetett vissza. Még júniusban is az előző hónaphoz mérve 12,2 százalékos volt a termelés csökkenés és éves szinten is feltehetően 12-15 százalék közötti termelés csökkenést szenved el. Hasonló lesz az építőipar zuhanása is, szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél jóval alacsonyabb.
A beruházások a járvány következtében a GDP-nél nagyobb ütemben, mintegy 10 százalékkal eshetnek vissza, ez egy 27 százalék körüli beruházási rátát valószínűsít. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, bizonytalan az ez évi kereslet nagysága és szerkezete is, és vállalkozások jelentős része el is halasztja korábban tervezett beruházását. Az állami beruházások út- és vasútépítése és a Paks-2 beruházás előkészítése mellett a turisztikai beruházások-fejlesztések, a sportlétesítmények építése, valamint a hadsereg korszerűsítési folyamata biztos projekt.
A foglalkoztatottak száma a második negyedév átlagában 4 408 ezer fő volt, 103 ezer fővel, 2,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozókat is hazai foglalkoztatottnak tekintve a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 68,7 százalék volt, ez 1,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi évben mértnél. A második negyedévben az aktív munkanélküliek száma 214 ezer fő volt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 59 ezer fővel, 37,7 százalékkal több. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy éve. A 25 éven aluliak 14,7 százalékos munkanélküliségi mutatója magas, 4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz mérve.
A válsághelyzet alatt jelentős változások történtek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás konkrét munkahelyi feltételei módosultak, a home-office, a csökkentett munkaidő, a fizetésnélküli szabadság, a kényszer-elbocsájtások következtében jelenleg még nem mérhető módon alakultak a tényleges jövedelmi folyamatok. Így a bruttó keresetek konkrét alakulásáról sincsenek adatok, de szakértők jelzik, hogy pl. az szjabevételek a márciusi 9,1 százalék után áprilisban már csak 5,5 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőtti adatokhoz mérve. A kereseteknek a gazdaság egy részében történő átmeneti nominális csökkenése – ha sikerül elkerülni a járvány második hullámát – júliustól már konszolidálódhat. Az idei évben a gazdasági teljesítmények várható alakulása alapján mintegy 3 százalék körüli foglalkoztatás-csökkenés és ezzel 6 százalékos munkanélküliségi ráta feltételezhető.
Magas infláció és jelentős fiskális bővítés - növekvő költségvetési hiány
A GFI pénzügyi mutatói a válság megoldását segítő intézkedések következtében is - a gazdasági nehézségek okozta alapvető nehézségek miatt - erőteljesen romlottak az előző negyedévihez képest. Az infláció 2020 júliusára 3,8 százalékra – míg a maginfláció 4,5 százalékra –nyolcéves csúcsára emelkedett, éves átlagban 5 százalék feletti lehet.
A válság következtében a 2020 évi államháztartási hiányt a kormány már a félév végén 3,8 százalékra emelte, de várható volt, hogy – a korábbinál nagyobb költségvetési kiadások és a vártnál jóval kisebb GDP miatt – a kormány ennél magasabb (7-9 százalék), de akár 10 százalékhoz közelítő GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. (A finanszírozás során már az un. helikopter-pénz alkalmazása és megítélése is világszerte átértékelődhet). Az államháztartásunknak - a kormány által korábban - 2020-ra még 66,3 százalékra és majd év közben 72,6 százalékra prognosztizált bruttó konszolidált adóssága egyértelműen növekedni fog 75 százalék felettire, hiszen már június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett. Á központi költségvetés adóssága a költségvetés hiánya miatt a második negyedévben 1500 milliárd forinttal nőtt, fél év alatt 1837 milliárd forintos deficittel zárult a büdzsé, sőt július végére már elérte a 2165 milliárd forintot. Ezt is finanszírozta a tavaszi 3,5 milliárd eurós devizakötvény kibocsátás és jelzés értékű a korábbi kétheti helyett a kötvényaukciók mostani hetenkénti rendszeressége. (A PM jelezte, hogy az adócsökkentések és a gazdasági teljesítmények visszaesése miatt 1.400 md forintot is meghaladhatja az államháztartás ez évi bevétel-csökkenése!)
Az MNB júniusban 0,75 százalékra, majd júliusban 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, azaz tovább lazított monetáris politikáján. A forint árfolyama hosszú ideje gyengül, a 2010 évi átlagos 275,4 Ft/euró árfolyamtól számítva 2020 végére már 25 százalékos leértékelődést jelent a várható 350 Ft/euró (a járvány újabb hulláma esetén még gyengébb) árfolyammal. Az alapkamatot a hosszú évek óta tartó alacsony szintjéről minden bizonnyal emelni fogják, bár a monetáris szigorítás feltehetően nem a forint árfolyam erősödését segíti. A munkaadókat a 8 százalékos emeléssel járó tehernövekedés az erősödő euróban számolva jóval kisebb mértékű – esetenként változatlan arányú – béreket jelent a külföldi cégek számára. A gyengülő hazai fizetőeszköz hátrányosan érinti az emelkedő infláció miatt reálértékéből veszítő magyar fizetéseket is.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a válság következtében – a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után – 2020-ban akár a 3 milliárd euró hiányt. Több korábban bejelentett, de a válság miatt elhalasztott külföldi beruházás feltehetően az év második felében újra indulhat.
A külkereskedelmi aktivum meghatározója lesz, hogy mind az export, mind az import 4-5 százalék százalékkal visszaesik. Az állóeszköz-felhalmozás 2017 óta tartó 18-16 százalékos volumen-bővülése pedig 2020-ban jelentősen lelassul, 4 százalék körülire. A folyó fizetési mérleg 2019-es 3,5 milliárdos egyenlege tovább csökken 1-1,5 milliárddal, számolva az EU-támogatások beruházás-serkentő hatásának csökkenésével és a háztartások vásárló erejének lassuló emelkedésével is.
A háztartások helyzete bizonytalan
A GFI index háztartási indikátorai is mutatják a családok számára kialakult komoly megélhetési nehézségeket. A járvány gazdasági hatásai annak a veszélyét jelentik, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában a tömeges munkanélküliség következtében kialakult jövedelemhiány miatt eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése óta több mint kétszázezren elvesztették a munkajövedelmüket, vagy jelentősen csökkent az, és csekély megtakarításaikat is felélték, így elvesztették az anyagi biztonságukat.
Idén mérséklődik az elmúlt évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. Az eddigi növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is. Mindenképpen szükséges a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító intézkedések, pénzügyi segítség is. Különösen fontos annak alkalmazása, hogy az állami segítség munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat.
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első öt hónapban 390 ezer forint volt, 8,8 százalékkal több mint egy éve. A versenyszférában 406 700 forint volt az átlagos kereset, ez szintén 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 387.600 forint volt a keresetek átlaga, 7,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel azelőtt.
Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első öt hónapban 259 300 forint volt, a reálkereset 5,1 százalékkal nőtt. A versenyszférában az első öt hónapban mért 270 500 forint nettó átlagkereset a bruttóéval azonos mértékben, 8,8 százalékkal nőtt. A költségvetési intézményeknél pedig – a közfoglalkoztatottak bérét nem számolva – a 257 700 forintos nettó átlagkereset 7,9 százalékkal emelkedett.
A csökkenő foglalkoztatás miatti 2020-ban éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli mértékben emelkedhet, de a reálkeresetek csupán 1-2 százalékkal. A nyugdíjak egyértelműen veszítenek reálértékükből, hiszen a nyugdíjprémium elmarad és a nyugdíjas árindex magasabb a növekvő átlagos fogyasztói árindexnél. 2020 végére bár csökkenő mértékű, 3 százalék körüli, de éves átlagban akár az 5 százalékot is meghaladó infláció várható. A lakossági fogyasztás ezek következtében mintegy 2,5 százalékos idei csökkenése valószínű.
