Még nincs fejlődés

Nem változott az első negyedévben a Policy Agenda gazdasági fejlődés indexe (GFI) az előző negyedévhez képest, a szervezet szakértői szerint a háztartások pénzügyi viszonyai, a vállalkozói szféra gazdálkodása, illetve a magyar gazdaság monetáris és fiskális helyzete alapján a várakozások mérsékelt optimizmust mutatnak.

Az index a gazdasági folyamatok változatlanságát jelzi és ez alapján összességében egyelőre nem mutat megalapozottan kedvező várakozásokat a következő negyedévre. A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt két év - a világgazdasági válság hatásainak következtében is - jelentős lassulását követően még nem mutatja a fejlődés nagyon várt jeleit. Az indexben szereplő fontos gazdasági indikátorok többsége a következő negyedévekre változatlanul alacsony teljesítményt valószínűsít, bár a stagnálás akár a piac bizonyos optimizmusára is utalhat.

Kép:sxc

A stagnálás akár a piac bizonyos optimizmusára is utalhat

A GFI index értéke 2010 óta is negyedévről-negyedévre a magyarországi gazdasági fejlődés hullámzását mutatta. 2010 második negyedévétől a gazdaság konjunkturális helyzete romlott (-0,16 és -0,23) majd 2011 év elejétől enyhe javulás után (0,25 és 0,24) a második negyedévi megtorpanást (-0,13) követően a negyedik negyedben - egyértelműen a magyar gazdaság és pénzügyi helyzet iránti nemzetközi/hazai bizalom csökkenésének következményeként - erőteljesen (-0,32) zuhant. Most 2012 első negyedében összességében újra a folyamatok stagnálását, a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás valószínű megszüntetésének eredményeként a piaci bizalom enyhe erősödését tapasztalhatjuk.

Áfa elmaradása miatt stagnálnak a pénzügyi mutatók

A magyar gazdaság monetáris és fiskális helyzetét tükröző rész-indikátorok szintje lényegében változatlan (-0,03). Míg a csökkenés a megelőző két negyedévben erőteljes volt (-0,24) és változatlanul a magyar monetáris és fiskális politika nehéz helyzetét jelezte, 2012 második negyedétől már feltételezhetően kevesebb nehézségekkel kell megküzdenie a magyarországi pénzügyi szektornak. Az IMF hiteltárgyalások esetleges sikeres lezárása után csökkenhet az alapkamat és a magyar fizetőeszköz árfolyamának mozgása is enyhülhet.

A GKI szerint romlik

A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti szférán belül csak a szolgáltató cégek várakozása romlott, a többi ágazatban gyakorlatilag nem változott a márciusi szinthez képest. Továbbra is az ipar a legoptimistább ágazat, de áprilisban sem az elmúlt időszak termelésének, sem a várható termelési szintnek illetve a rendelésállománynak a megítélése nem változott. Hasonló a helyzet a legpesszimistább ágazatban, az építőiparban, bár itt az előző három hónap termelési színvonalának megítélése kedvezőbb lett. A kereskedelemben a rendelésállományt kisebbnek, az eladási pozíciót viszont jobbnak érezték a válaszolók. A szolgáltató szférában romlott az előző és a következő időszak forgalmáról alkotott vélemény is. A foglalkoztatási tervek az iparban és a szolgáltató cégeknél mérséklődtek, s az előbbinél a kedvező márciusi értékelés után áprilisban már ismét a csökkentésre számítók voltak többségben. Az építőiparban és a kereskedelemben nem változott a foglalkoztatási hajlandóság. Kissé csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél az áremelési szándék köre és mértéke is mérséklődött. Az építőiparban pedig a deflációs érzet lett a korábbinál is markánsabb. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is kisebb-nagyobb mértékben romlott, különösen a kereskedelemben, legkevésbé a szolgáltatóknál.

A monetáris helyzetet jelző indikátorok közül az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatás-deviza exportunk folyamatosan csökkenő részben tudja ellensúlyozni. A tervezett áfa-befizetések változatlanul gyengébbek a tervezettnél, nehezen teljesülnek, a következő hónapokra is várható lassulást jeleznek. (Pedig ez adná a tervezett plusz ezermilliárd forintnyi adóbevétel jelentős részét.)

Háztartásoknál nem látni a kilábalás esélyét, a vállalkozók valamelyest bizakodóbbak

A háztartások gazdálkodási folyamatai az elmúlt két évben összességében folyamatosan romlottak, 2012. első negyedévében is lényegében stagnálást tapasztalunk (-0,1). Lassan ugyan, de tovább romlik a vagyoni helyzet, a reálkereset a 2011. második-harmadik negyedévében mért enyhe stagnálás majd visszaesés után év végi kissé javulást követően változatlan szintű. A fiatalok munkanélkülisége meghatározó mértékben magas, a 2010-es év során folyamatos növekedés után a 2011-es első háromnegyedévi lényegi stagnálás után újra emelkedik.

A vállalkozói szféra gazdálkodásának negyedéves indexei az eltelt két évben erőteljes hullámzást mutattak, most 2012. első negyedévében azonban alig mérhetően, de pozitív a változása (0,03). A megelőző harmadik negyedévi kis javulást, rövid optimizmust a negyedik negyedévben a jövőre vonatkozó pesszimizmus követte és most sem mutatkozik komoly javulási esély. Az export piaci konjunktúrát - a németországi kedvező várakozások mellett - sem lehet egyenlőre elfogadhatónak tartani. Az ipari termelés remélt változatlan szintű fennmaradása, a közvetlen tőkebefektetések várt növekedésének elmaradása és a vállalati hitelállomány alacsony szintje a vállalkozások oldaláról nem jelez 2012 második negyedére egyértelmű kibontakozó gazdálkodási folyamatot.

Véleményvezér