A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az Európai Unióban a foglalkoztatás szintje 65 százalék körüli, ami ugyan közel 10 százalékkal magasabb a magyarországi adatnál, ugyanakkor jelentősen elmarad az USA vagy Japán mögött. (A június-augusztus közötti időszakban tovább nőtt a foglalkoztatás, s mérsékelten csökkent a munkanélküliség.) Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint több és jobb munkahely akkor keletkezhet, ha lesz gazdasági növekedés, e nélkül nincs foglalkoztatás-bővülés. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is a gazdasági növekedést nevezte a legfontosabbnak, hozzátéve: a gazdaság stagnálásából a foglalkoztatás csökkenése következik. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy valódi konszenzusra épülő gazdaságpolitika és közteherviselés szükséges.
Kiszámíthatóság és kommunikáció lenne az alap
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke előadásában arról beszélt, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a befektetők bizalma nélkül, a bizalom alapja pedig a kiszámíthatóság.
Ezt a tézist erősítette felszólalásában Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette, közel egy éve várnak az IMF-megállapodásra a vállalkozások, ami továbbra is a bizonytalanságot fokozza. Minősíthetetlennek nevezte a főtitkár azt, hogy a gazdaságpolitika két kulcsszereplője, a kormány és a jegybank nincs beszélő viszonyban egymással. Legalább ennyire fontos a társadalmi párbeszéd, ami "szelíden szólva is lefagyott az utóbbi két évben" - közölte Dávid Ferenc, példaként említve az utóbbi napok eseményeit, amikor a 400 ezer pénztárgépre vonatkozó módosítás előtt "elfelejtettek konzultálni a kereskedelem képviselőivel". (A kormány pénteken jelentette be, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében a többi között jövőre valamennyi pénztárgép esetében bevezetik az online kapcsolatot a NAV-val.) A szociális partnerek folyamatos párbeszédét Rolek Ferenc és Pataky Péter is alaptételnek nevezte.
Az NGM államtitkára előadásában a foglalkoztatás bővítésének eszközeként a vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikai eszközöket és a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket említette, hozzátéve, hogy az eszközök adta lehetőségek mellett a korlátokkal is számot kell vetni. Az ösztönzők bizonyos ideig képesek hatni, ha jól működtetjük őket, de arra nem képesek, hogy csodát tegyenek - mondta az államtitkár. "Gazdasági növekedés nélkül, tartós, érdemi foglalkoztatás bővülést nem lehet várni" állapította meg Czomba Sándor. Megjegyezte, 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma. A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél – rögzítette az államtitkár az MTI tudósítása szerint.(Itt olvashat a közfoglalkoztatási tervekről és a munkahelyvédelmi akciótervről.)
Megoldás lenne a befogadás
Annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntartható növekedést tudjanak felmutatni az európai gazdaságok, feltétlenül szükséges, hogy olyan csoportok is könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, akik előtt jelenleg még komoly akadályok találhatóak.
„A befogadó munkaerőpiac kérdéskörét nem elsősorban szociális szempontból kell értelmezni. A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket, és hátrányosabb társadalmi csoportok tagjaira is potenciális munkavállalóként tekinthessenek. Európának, ezen belül hazánknak sem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatás jelenlegi szintjét, ehhez pedig elengedhetetlen a hátrányosabb csoportok számára is lehetőséget teremteni arra, hogy a munkaerőpiacon a jelenleginél jobb esélyekkel induljanak. Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak. ” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc.
A megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni
„A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának. A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek. A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5 százalékos szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek. Ugyanakkor ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.” – mondta el Pataky Péter.
