Elhárult az akadály, de lesznek még nehézségek

Pozitív piac

Szerdai legerősebb jegyzésén a forint négy és fél százalékkal erősebb volt, mint a hétfő délutáni 299 forint feletti eurójegyzésl. Az idén január 5-én elért mélypontjához képest pedig szerdai legerősebb árfolyamán a forint már csaknem 12 százalékkal erősödött – adta hírül az MTI. Londonban az irányadó ötéves magyar szuverén kötvényadósság törlesztési leállása elleni határidős biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama szerda délután 539 bázispont környékén mozgott az előző esti 570,29 bázispont után. A hét elején még 600 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek. A Budapesti Értéktőzsde kora délutánra több mint 4 százalékkal emelkedett, és ismét 18 ezer pont fölé nőtt az értéke. Az index utoljára április 10-én zárt 18 ezer pont fölött, azóta szinte folyamatosan csökkent az értéke.

Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy elővigyázatossági hitelkeretről, jelentette be szerdán a testület szóvivője, Olivier Bailly, miután a bizottság aznapi ülésének álláspontja szerint Magyarország elégséges lépéseket tett ahhoz, hogy elindulhassanak a hivatalos megbeszélések. Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Barroso bizottsági elnökkel való keddi találkozóján pedig kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy megtörténnek azok a magyar jogszabály-változtatások, amelyek az uniós joggal való összhang megteremtését célozzák a szilárd és független jogi környezet megléte érdekében.

Fellegi Tamás
Fotó: MTI

Jegybankügyek

A korábban a tárgyalások megkezdésének legfőbb akadályaként emlegetett jegybanktörvénnyel kapcsolatban Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter megismételte azt a kormányoldalról korábban többször is elhangozott kijelentést, hogy újabb jegybanki alelnök kinevezésére és a monetáris tanács bővítésére a jelenlegi vezetés mandátumának lejártáig nem kerül sor. Bár értesülések szerint Olli Rehn pénzügyi biztos kedden azt mondta, hogy a bizottság nem viszi bíróság elé a magyar jegybank függetlenségével kapcsolatos még fennmaradt vitás kérdéseket, miként Orbán Viktor kedden, a Barrosóval való találkozóját követően, most Fellegi Tamás is kijelentette: a jegybankelnök eskütétele és fizetése elvi kérdés, így a magyar kormány akár a bíróság előtt is megvédi erre vonatkozó álláspontját. A bizottság szóvivőjének szerdai bejelentése szerint az MNB függetlensége ügyében januárban indult kötelezettségszegési eljárást a bizottság kész lezárni (az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének ügyét viszont az Európai Bíróság elé utalta az ügyet). Az eljárás lezárására akkor kerülhet sor, ha a parlament elfogadja azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek tervezetét a kormány bemutatta Brüsszelnek.

Az MNB megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány az uniós alapszerződés szellemében garanciákat vállalt a jegybanki függetlenség biztosítása érdekében, s üdvözli, hogy megkezdődnek a pénzügyi védőhálóról a tárgyalások a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között. Az egyeztetéseken a jegybank is részt vesz - válaszolta a jegybank szerdán az MTI kérdésére.

Lengyel László:
kétséges a megvalósítás

Kétségeket fogalmazott meg a tárgyalások sikerességével kapcsolatosan Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató elnöke az ATV szerda esti műsorában amiatt, hogy nem látszik tisztán, hogyan tudjuk teljesíteni vállalásainkat. Kiemelte, hogy a tárgyalásokon, ahol minden egyes számot tüzetesen megvizsgálnak, nekünk kell majd konkrét javaslatokat megfogalmaznunk, amihez viszont megfelelő szakmai apparátus kell, s komoly döntési felhatalmazású, szakmailg felkészült csapatnak kell tárgyalnia. Választ kell találni arra a kérdésre is, miként oldja meg az ország azt a problémát, hogy jelenleg nullaszázalékos növekedés mellett 8-9 százalékon jut forráshoz. Ez csak meggyőző programmal lehetséges, ez viszont nem az új Széll Kálmán Terv – mondta Lengyel László. Ebben ugyanis szakmailag tökéletesen előkészítetlen, kidolgozatlan intézkedések vannak, éppen ezért kétséges a megvalósíthatóságuk. Leszögezte ugyanakkor, hogy a magyar kormány jól járt, a magyar állampolgárok pedig fellélegezhetnek, például amiatt, hogy 8-9 százalék helyett 3 százalékon tudunk hozzájutni egy jelentős összeghez, s így védettek vagyunk bármilyen külső támadás ellen.

Bizonytalan menetrend

A szóvivő arról nem adott felvilágosítást, hogy a tárgyalások mikor kezdődhetnek meg, miután - mint mondta - az érintettekkel még egyeztetni kell. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint az IMF és az EU tárgyalódelegációja akár két héten belül Magyarországra érkezhet. Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerint amint jóváhagyja a parlament a jegybanktörvény EU által kért módosításait, a tárgyalások megkezdődhetnek, és erre akár pár héten belül sor kerülhet. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a TV2 szerda reggeli műsorában hasonlóan vélekedett, szerinte reális, hogy a megbeszélések akár két-három hét múlva megkezdődhetnek.

Az IMF végrehajtó testületének is még meg kell szavaznia a tárgyalások megkezdését, mondta el Róna Péter közgazdász, az Oxfor University professzora az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Az indítványnak, amelyről szavaznak, tartalmaznia kell, hogy a tárgyalások milyen típusú és milyen összegű hitelről szólnak, és tartalmaznia kell a feltételek és szempontokat is. Megvan az esélye annak, hogy jogbiztonság kérdése az IMF esetében is felmerül, mivel a nagy szavazati aránnyal rendelkező Egyesült Államoknak vannak fenntartásai e kérdékörben.

A döntés megszületett, így következő lépésként szakértői szinten - az EU, az IMF, az Európai Központi Bank (EKB), a jegybank és magyar kormány képviselőinek részvételével - megkezdődnek a tárgyalások, jelentette be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás, az egyes pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, aki megismételte, hogy a kormány az ország számára védőhálót jelentő elővigyázatossági hitelkeretről kíván tárgyalni. Fellegi szerint a tárgyalások időtartamát nem lehet előre meghatározni, mint mondta, egy ilyen tárgyalás általában több hétig is eltart, a jelenlegi nemzetközi pénzügyi helyzetben pedig a megszokotnnál is hosszabb időt vehet igénybe. Rogán Antal szerint a megállapodás a második negyedév végére meg születhet. Felzárkózó piaci elemzők viszont úgy látják, megvan a kockázata a tárgyalási folyamat elhúzódásának, mert az idáig vezető események ismeretében nagy valószínűséggel felmerülhetnek vitás kérdések.

A hitelkeret nagysága a tárgyalásokon dől el - Rogán szerint a kisebb lesz a 2008 őszi 20 milliárd eurós összegnél -, ahol Fellegi szerint várhatóan szóba kerül majd a költségvetés, a növekedés és az adórendszer, így az egykulcsos személyi jövedelemadó is. Fellegi leszögezte: a kormánynak ebben a kérdésben is elvi álláspontja van, és nem áll szándékában ezen változtatni. Pleschinger Gyula nem zárja ki azt, hogy Magyarország még a hitelmegállapodás megkötése előtt kilép a nemzetközi kötvénypiacra, de véleménye szerint az, ha a kibocsátás megelőzné a tárgyalások megkezdését, rossz üzenet lenne.

Kötelezettszegési eljárások

Az Európai Bizottság Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes biztos javaslatára úgy döntött, hogy a magyar adatvédelmi hatóság átszervezése ügyében indított kötelezettségszegési eljárásban továbblép, és a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé viszi a kérdést.

Hasonló értelmű döntés született a bírói nyugdíjkorhatárt érintő eljárásban. A testület azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy ezt a kérdést sürgősséggel vizsgálja meg, a magyar hatóságokat pedig felkérte arra, hogy a gyorsított ítélethozatalig függesszék fel ennek a jogszabálynak a gyakorlati alkalmazását.

A bizottságnak továbbra is aggályai vannak általában a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Kiemelték az Országos Bírósági Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogkörét és a bírák kirendelésének lehetőségét. A bizottsági szóvivő közölte: a testület fenntartja a jogot arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről is kötelezettségszegési eljárást indítson, ha kétségei merülnek fel a tekintetben, hogy Magyarországon a független bíróságok megfelelően fogják alkalmazni az uniós jogot.