A II. negyedévről rendelkezésre álló adatok az I. negyedévi visszaesés folytatódását jelzik. Ez Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad a régiós országok többségétől. Vagyis a visszaesés aligha magyarázható külső okokkal, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe van - áll a gazdaságkutató előrejlezésében.
Az idei első öt hónapban a magyar ipar termelése 0,7 százalékkal csökkent, kivitele stagnált, belföldi értékesítése 2 százalékkal mérséklődött. A teljes magyar export - ami korábban gyorsan nőtt - euróban számítva 1 százalékkal csökkent. A gyenge forint - bár egyes ágazatok, például az élelmiszeripar kivitelét segíti -, ezt a tendenciát nem tudta megakadályozni, miközben a devizában eladósodottak terheinek növekedése következtében csökkentette a belföldi keresletet.
A cserearány-romlás az első négy hónapban 2,5 százalék volt, vagyis a devizában mért importárak sokkal gyorsabban emelkedtek az exportáraknál. Az építőipari visszaesés több mint 10 százalékos. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban a bővülő közfoglalkoztatás eredménye. Az első öt hónapban az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4 százalékkal, az öt főnél többet foglalkoztató versenyszektorban 1,6 százalékkal csökkent a létszám.
Az infláció idén jóval 5 százalék fölé ugrott, az év egészében az I. félévihez hasonló, 5,7 százalékos áremelkedés várható. Az áremelkedés mintegy 40 százaléka az adóemelések következménye. A reálkeresetek az első öt hónapban 3,6 százalékkal csökkentek. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3 százalék körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem hasonló, a fogyasztás 2,5 százalék körüli mérséklődése valószínű.
A beruházások az év egészében 4 százalékkal csökkennek, új, jelentős fejlesztés indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.
Az államháztartás idei hiánya várhatóan meghaladja a GDP törvényben előirányzott 2,5 százalékát, de feltehetőleg 3 százalék alatt marad. A túl optimista gazdasági növekedésre alapozott költségvetés okozta feszültségeket az évközi zárolások és intézkedések még ellensúlyozni tudták, az országgyűlés által júliusban elfogadott 100 milliárd forintos kiadásnövelésnek azonban egyelőre nincs fedezete.
A munkahelyvédelmi akcióterv 2013-ra tervezett 300 milliárd forintos adóbevétel-csökkenésének ugyancsak papíron van meg az ellentétele. Így fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország 2013-ban mégsem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve ennek elkerülése érdekében a már ismerteken kívül további kiigazító lépéseket kell tennie.
A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban az eddigi időhúzás, valamint a számos területen deklarált merevség, sőt az újabb és újabb mesterséges akadályok - például a tranzakciós adó MNB-re való kivetése - következtében ez a szándék megkérdőjeleződik. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva viszonylag erős forint tartós fennmaradására ezért egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. Félő, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodásra csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk elszenvedése után kerül sor.
